Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Darufalva - DrassburgAusztriaBurgenlandSopron történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Darufalva, vár

Darufalva (Drassburg) nyugati szélén vannak a vár megmaradt sáncai. A várat a déli sánc felől autóval is meg lehet közelíteni. A vár területén 1930 és 1960 között homokbánya működött, amely a déli és a nyugati sáncok kivételével az egész várat megsemmisítette. Korábban a bánya felhagyott és rekultivált területén községi szabadidőpark volt kialakítva. Ma a teljes terület magántulajdonba van.

A vár kutatását Bella Lajos kezdte el 1891-ben. Ezt követően az 1930-as évek elején több sáncátvágást végeztek, amelyek eredményeit Karl Kaus foglalta össze. Megállapították, hogy a két részletben épült fő sáncot egysoros kazettás gerendaszerkezet erősítette, amely 160 cm széles volt.

Egykori magasságát a megmaradt hat gerendasorból már nem lehetett megállapítani. A sánc földanyaga a gerendaszerkezet mentén mintegy 2,5 m szélességben vörösre égett. Az átégett rétegben elszenesedett faoszlopokat találtak. Az ekkor készült alaprajzi felmérésen jól láthatóak az azóta már elpusztult sáncrészek is, amelyek a kb 140 x 160 m méretű, ovális alakú várat vették körül. Ma az 1986-ban átvágott déli sánc figyelhető meg a legjobb állapotban. Itt a vár belső területéhez mért relatív sáncmagasság eléri a 4 m-t.

A korábbi ásatások során egy 10. századi bordásnyakú agyagedény töredéke került elő. Később a sáncban egy harci bárdot találtak, amelynek a típusa alapján Kaus a vár építését a 9. sz. végére, vagy a 10. sz. elejére keltezte. Az 1933-as sáncátvágásból származó faszénmintákon a múlt század végén radiokarbon vizsgálatokat végeztek, amelyek 896-920 és 944-1024 évek közötti eredményt adtak, vagyis a sáncba ekkor kivágott fatörzseket építettek be.

1902-ben a darufalvi vártól 500 m-re északra összesen 0,4 kg súlyú sok darabból álló ezüst ékszerleletet találtak. Bóna István a leletek készítési idejét a 10. sz. utolsó harmadára keltezte, legkésőbbi időpontként a 10 - 11. sz fordulóját határozta meg, egyúttal valószínűsítette, hogy a kincseket III. Henrik 1044. évi támadásakor rejtették el.

Forrás:

Gömöri János: Castrum Supron, Sopron vára és környéke az Árpád-korban (Sopron, 2002), 36-42 

GPS: É 47° 44.740 (47.745667)
K 16° 29.125 (16.485418)

Információk: A vár sáncait a falu nyugati szélén találjuk. Korábban itt alakították ki a rekultivált homokbánya helyén a község szabadidő parkját.

Sajnos az elmúlt időszakban a vár területe és környezete is magántulajdonba került. A kerítéssel elzárt területet így látogatni nem lehet (2022).

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció