Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ResznekMagyarországZala vármegyeZala történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

A Csabi nembeli Resznekiek várát Vörös Salamon 1326-ban pusztította el. Kétrészes, mély árkokkal övezett Árpád-kori vár. 1426-ban említik az Egerváriak kastélyát. 1441-ben a "hűtlen" Egervári Balázs várába a Gersei Petőket iktatják be (foganat nélkül).

Csánki 1897. 14., Engel 1996. 399., Fényes 1851. III.290-291., Gerecze 1906. 1038., Kiss 1984. 568., Koppány 1992. 81., Koppány 1999. 202., Vándor 1990. 56,59., Vándor 1991. július 27., október 12., Vándor 1992. 203., ZMFN 142/61.

Koppány 1992 Koppány Tibor: Castellumok a késő-középkori Magyarországon. IN: Várak a későközépkorban.

Kiadta: Juan Cabello. Bp., 1992. 77-93.

Koppány 1999 Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. Bp., 1999.

Vándor 1990 Vándor László: A várépítészet kezdetei Zala megyében. IN: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században.

Szerk.: Horváth László. Gyöngyös, 1990. 56-67.

Vándor 1991 Vándor László: Zala megye várai. IN: Zalai Hírlap 1991. júl. 6 - dec. 14.

Vándor 1992 Vándor László: Zalai castellumok kutatásának eredményei. IN: Castrum Bene 2/1990. Várak a későközépkorban. Szerk.: Juan Cabello. Budapest, 1992. 203-216.

/Dr. Dénes József/

Resznek

A helység okleveleinkben már 1282-ben szerepelt „Reznuk” alakban, amely az 1320-as években megtartott osztálykor a Csabi nemzetség Rezneky ágából származó II. Herbord birtoka lett.

Várát feltehetően közvetlenül az ezt követő időkben Herbord építhette fel, mert az 1326. június 23-án kelt oklevél szerint Károly Róbert király Rezneki Herbord azon panaszára, hogy várát és templomát Vörös Salamon lerombolta s feltörte, ezen felül szüleit is megölte, iratait elrabolta, a vasvári káptalant vizsgálatra küldte ki. E család birtoka a század végéig, majd 1403-ban Zsigmond király Egerváry Miklós fia Mihálynak adományozta, aki egyben várépítésre is kapott engedélyt. Feltehetően a régi romos vár helyén ő építette fel újra a várat. E várat első ízben az 1426-ban kelt oklevél említi „castrum Reznek” néven. Kisméretű mocsár vár volt, amely a török hódoltság idejében nem játszott szerepet.

A zalavári konvent 1441-ben kelt levele szerint I. Ulászló király parancsára a hűtlenségbe esett Egerváry Balázstól elvett reszneki kastélyba gersei Pethő Lászlót iktatta be.

A vár pusztulásának körülményeit nem ismerjük, feltehetően a hódoltság korábban lett rommá.

/Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon , Budapest 1984/

GPS: É 46° 39.568 (46.659473)
K 16° 28.013 (16.466890)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció