Burgen und befestigte Stellen im Karpatenbecken

Nagylók - Nagy-Garda

Nagy-Garda nevű terület Nagylóktól délre kb. 4 km-re helyezkedik el, közel háromszög alakú területét északról a Felső-Garda, délnyugatról a Lóki-patak, délkeletről pedig a Lóki-patakba futó északnyugati irányú mély völgy határolja.

Neogrády Sándor 1934-ben légi felvételt készített Nagylóktól délre, egy északnyugat-délkelet irányú széles domb északnyugati végén teljesen szétszántott földvárról. Megállapította, hogy az erősség kétrészes, a háromszög alakú nagyobbik várrészhez észak felé egy ugyancsak háromszög alakú, de kisebb várrész csatlakozik, a kettőt árok választja el egymástól. A légi felvételt később közölte. A felvételen a vár körüli árkok világosan felismerhetőek.

Egy űrfelvételen sokkal halványabban, de szintén felismerhető a földvár előbb leírt alakja. A felvétel alapján a vár teljes hossza kb. 120 m, a déli nagyobbik várrész legnagyobb szélessége kb. 70 m.

2010. április 11-én Nováki Gyula és Terei György, Szabó Tibor és Jakab József segítségével bejárta a teljesen szétszántott földvár helyét. Az akkor még alacsony vetésben igen gyengén kis kiemelkedés és talán a déli árok mélyedése volt sejthető. A terepbejárás során jellegtelen bronzkori kerámiadarabokat találtak a szántóföldön. Ezek alapján az erősség feltehetően bronzkori eredetű. 

TEREI GYÖRGY – NOVÁKI GYULA – MRÁV ZSOLT – FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN - FEJÉR MEGYE VÁRAI az õskortól a kuruc korig

http://real-eod.mtak.hu/8780/1/Fejer_Varak.pdf