Castles and fortified places in the Carpathian Basin

A Mezőség D-i szélén, az itt DNy-ra kanyargó Maros jobb partján, az É-ról érkező Szénafű patak torkolatánál fekszik Malomfalva (Moreşti) község.

Váráról Orbán Balázs 1868-ban így ír: "Nevezetesebb… a jobb oldali hegyfok, mely minden oldalról meredeken hanyatlik le, s melyet a falu felől (keletre) a Szénafű pataka, nyugatról a Várpataka, délről az alját nyaldosó Maros foly körül… Ezen hegyfok a Maros szinvonala fölé 100-150 lábnyira emelkedik, s vagy 40 hold terjedelemmel birhat; fennlapjának déli végcsúcsát Csetátyénak (oláhul vár), hátrább levő Huláig nyuló teres részét Padjénak nevezik. A hagyomány azt mondja, hogy a Csetátyénál vár volt, a Padjén pedig a várőrség erőditett táborhelye állott. A fennsík szántás alatt levén, annyira átalakult, hogy a vizsgálódó csak csekély ezt támogató nyomokra akadhat, legfelebb egyes - az eke vasa által kiforgatott - tégla és cserép töredékére, mik jelölni látszanak a Padjén állott régi épitkezések nyomait. A Csetátyénál már valamivel felötlőbb nyomok mutatkoznak; mert itten még két gátonynak magas széles töltése is észlelhető, melyek egymással párhuzamosan keletről nyugatnak futva a hegyfokot egész szélességében átszelik. Egy ezen gátonyokon belül eső üreget a vár kútja helyének mondanak, s az ott nagyobb mérvben előforduló tégladarabokat, a vártorony maradványainak tartják.”

Malomfalva Ny-i szélén, a Maros É-i partja mentén haladó út fölött egy É–D-i irányú dombnyúlványon található a malomfalvi őskori vár középkorban (XI–XII. században) is használt központi dombja. A kiemelkedő, Maros ártere fölé magasodó dombnyúlvány mérete 90 x 60 m. A dombnyúlvány K-i részét egy ma már a szántóföldön alig látható árok választotta el a fennsík többi részétől, ahol többszörös őskori sánccal körülvett települést tártak fel a régészek. A középkorban is használt központi várdomb 15 m-rel emelkedik a Maros ártere fölé. Itt a régészek kőépítmények nyomait tárták fel, azonban jelenleg a felszínen ebből semmi nem látható. A vár Ny-i és K-i oldalát meredek domboldal határolja, így ezen a részen árkot nem készítettek.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 305.