Betlenszentmiklós (S�nmicl�uş) helység Balázsfalvától ÉK-re, a Marosmelléki dombvidék területén, az itt Ny–DNy-ra kanyargó Kis-Küküllő jobb partján, az É-ról jövő Betlenszentmiklósi-patak torkolatánál fekszik.
A helységben látható – egykor erődített – kastélyt az itáliai utazásán látottak hatására Bethlen Miklós építtette 1667–1683 között. A várkastélyt két kőfal védelmezte, megerősítésükre öt bástyát emeltek. A külső udvaron helyezkedtek el a gazdasági épületek, itt volt a személyzet lakása, az istállók, stb. A belső kerítés É-on és Ny-on a kastély előtt húzódó vizesárok sánca tetején volt, D-en és K-en pedig a virágoskertet vette körül. A vizesárkon keresztül karfás fahíd vezetett a kastély kapujáig. A kettős kőfalra a D-i oldalon már nem volt szükség, mert itt a Küküllő szolgált védelmül.
Bethlen Miklós leánya, Ágnes itt kötött házasságot báró Kemény Zsigmonddal 1719-ben. A várkastély ezután is a Bethlen család birtoka maradt. Bethlen Sámuel és Miklós 1806-ban közös költségen renoválták az épületet. A várkastély és uradalmának egy része később örökösödés útján a báró Bruckenthal család birtokába jutott, majd a család utolsó férfi tagjának, Károlynak halála után az evangélikus egyházra szállott.
A várkastély pusztulása csak az utóbbi évtizedekben kezdődött meg, miután megóvásával keveset törődtek. A loggiás homlokzatú késő reneszánsz épület francia ízlésű, négyszög alakú. Az 1760-as években részben barokkizálták. A kastély külső várfalai sajnos teljesen elpusztultak.
Forrás:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 106