Miért így néz ki ma a gyimesbükki vár? Hogyan nézhetett ki az elmúlt évszázadokban a vár az egyes építési szakaszaiban?
Többen feltették kérdésként az elmúlt napokban, hogy miért így néz ki a helyreállított gyimesi vár, és hogyan nézhetett ki az elmúlt évszázadokban?
Az 1626-ban emelt vár sosem volt nagy alapterületű, katonai szempontból nem számított jelentős erődítménynek, fő funkciója a Gyimesi-átjáró völgyszoros ellenőrzése és az áthaladó kereskedelmi forgalom megadóztatása, azaz vámoltatása volt.
Később sem magát a várat bővítették, hanem a Gyimesi-átkelő terepadottságai és stratégiai védhetősége miatt több kisebb erődöt építettek, amelyeket több esetben völgyzáró falakkal kötöttek össze, és sáncokkal, valamint egyéb védművekkel láttak el. Több évszázad építkezése után – amikor azonban egyes időszakokban maga a vár is leromlott állapotú volt a levéltári források szerint – 1878-ra az erődépítési program eredményeként a Gyimesi-átkelő védelmi rendszere már nyolc erődből és számos további védelmi egységből állt.
Milyen hiteles források ismertek a vár kinézetéről az egyes történeti korszakokban?
A legfontosabb források a bécsi osztrák állami levéltár hadilevéltár részében maradtak fenn (Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv. egyes ábrázolások jelzete: Öst KA, I. C. VI.), ezek mellett a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum is őriz több felmérést. Ezeket a felméréseket, tervlapokat hadmérnökök készítették, hitelesek, pontosságukhoz elemi érdek fűződött.
Legalább 11 hiteles helyrajzi, átnézeti térkép ismert a Gyimesi-átkelőről, annak épületállományáról az egyes korszakokban.
Az első térkép 1718-ból maradt fenn, ezen a korábbi építkezéseknek köszönhetően a vár már a Habsburg Birodalom szabványosított hegyi erődjeinek a képét mutatta, „Blockhaus” néven tüntették fel. Ennek köszönhető a vár mai alakja, amely valóban eltérő lehet a „közgondolkodásban” a várakról élő képtől. (Ekkor, 1718-ban már két további erőd is állt a szorosban, a vár alatt a Tatros mindkét partján egy-egy erődítményt jelöltek, amelyek közül a Tatros kanyarulatától keletre álló erőd romjai jelentős kiterjedésben napjainkban is állnak.)
A várról 1768-ból, 1854-ből és 1876-ból maradt fenn tervlap a bécsi hadilevéltárban.
Az 1768-as felmérésen egy alap- és egy metszetrajz látható a várról Az erődítmény ekkor már alapvetően a végleges formáját mutatta, egyemeletes épület volt, két bejárata közül a földszinti az északkeleti oldalon nyílt, az emeleti pedig a délnyugati sarokban, utóbbi a hegyoldalba építettség miatt a vár mögötti hegygerincre vezetett. Ekkor mindkét szint csak egy-egy helyiségből állt.
Az 1854-es tervek Biró Gábor a bécsi hadilevéltárban folytatott kutatásai alapján ismertek. A várnak a földszintjéről és az emeletéről is készült alaprajz, az akkori nyílásrendszer precíz jelölésével. Mindkét szinten keleten egy-egy nagyobb, nyugaton – a lépcső mellett – egy-egy kisebb helyiséget jelöltek. A várról egy metszet is készült.
1876-ból fennmaradtak a vár két szintjének alaprajzai és egy metszete, amelyek lényegileg megegyeztek az 1854-es ábrázolásokkal. Úgy tűnik, hogy a metszeten ekkor tetőzet nélkül és a két szintet elválasztó födém nélkül ábrázolták a várat.
A vár helyreállításának a terveit Esztány Győző építész tervei alapján a SC Code 711 Studio SRL készítette. A tervezésnél természetesen figyelembe kellett venni a mai építészeti előírásokat, jogszabályokat is.
Aki részletesen szeretné megismerni a vár építéstörténetét, kérjük látogassa meg a vár kiállítását, ugyanakkor az építéstörténet kivonata itt is elérhető gazdag illusztrációs forrásanyaggal:
https://gyimesivar.ro/a-varrol/vartortenet
Annak, aki még jobban szeretne elmélyülni a vár történetének minden részletében, ezt a két szakkönyvet ajánljuk (de például Demjén Andrea, Florin Gogâltan, Karczag Ákos–Szabó Tibor és Sófalvi András tanulmányaiban is számos fontos adat publikálásra került):
Biró Gábor: A gyimesi átkelő történelméből. Gyimesbükk, 2010
Füry Anna–Hohl Gergely–Illy-Frankó Mónika–Juhász Anna–Morva-Simon Natália–Nagy-Labbancz Adrienn–Sasvári Flóra–Virág Zsolt: A gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár. Gyimesbükk, 2026
Fontos megjegyezni, hogy a vár feltételezett, számítógépes grafikával készült történeti képe, bár a világhálón számos helyen felbukkan, de egyáltalán nem tükrözi a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár egykori kialakítását egyik építési periódusban sem, sem az épület tömege, sem a tetőzete, sem a történeti nyílásrendszere, sem a védelmi rendszere, sem a várhoz felvezető – egykor fedett – lépcsősor vonatkozásában. Ez a kép egy szépen megrajzolt, részletgazdag fantáziaképnek tekinthető.
A vártörténeti kiállításban a történeti dokumentumok alapján készült elméleti rekonstrukciós vármodelleken alapuló vártörténeti film is megtekinthető egy különleges, L-alakú vetítés keretében. Ezeket az elméleti rekonstrukciókat a Pazirik Stúdió készítette.
Forrás: Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft.
A címfotó: DPano™ – Korcsmáros Márton
