Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ZsákaMagyarországHajdú-Bihar vármegyeBihar történelmi vármegye - Zsáka vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Zsáka vára

Zsáka település Hajdú-Bihar vármegye déli, bihari részén fekszik a 47-es főút mellett. A települést is magába foglaló tájegység, a Kis- és Nagy-Sárrét, az Alföld legjellegzetesebb, süllyedékes területe. A Bihari hegyek felől az Alföld irányába tartó Sebes-Körös, Berettyó és Kék-Kálló nagy kiterjedésű mocsár és lápvidéket alakított ki. A falut a 13. század elején, a Váradi regestrum említ először Yzsowlaka (Izsólaka) néven.  Az Árpád-kori Izsólaka helynév az 1330-as években rövidült le Izsákára. A falunak a 15. században a Bajoni és Izsákai család lett a birtokosa.

A falu névéről magukat elnevező Izsákai család udvarházából épült ki a zsákai vár. A korábbi udvarházról, illetve annak erődítéséről a 16. századig nincsenek adataink. A Dózsa-féle parasztháború után, a várható török terjeszkedés elleni óvintézkedésül történhetett a katonai célú megerősítése. Első jelentősebb formáját 1540-re érte el, majd a későbbiekben többször átépítik. A mohácsi vész után Bihar megye János Zsigmond kezére került, amelyet az 1536-ban megkötött nagyváradi béke megerősített.

1562-ben az akkori birtokos, a Habsburg-párti Izsákai András a várat átadta használatra a császáriaknak. Még ebben az évben Lazarus Freiherr von Schwendi császári fővezér az egri vár 1552-es védelmében is részt vevő, I. Ferdinánd-párti Bay Andrást nevezte ki Zsáka várkapitányának. A Nagy-Sárrét keleti szélén álló erősség stratégiai jelentőségével természetesen az 1556-ban lengyelországból visszatérő János Zsigmond erdélyi fejedelem tanácsadói is tisztában voltak. 1564-ben Báthory István váradi kapitány megpróbálkozott Zsáka elfoglalásával, azonban a támadás sikertelen maradt. Az bizonyos, hogy a vár az 1562—1564. évi mozgalmas események idején, Ferdinánd-párti kézen volt.

Tekintettel arra, hogy Zsáka hadiesemények körzetébe került, 1566. május 25-én, az Ungváron kötött egyezség szerint az akkori birtokos, Izsákai András végleg átadta a várat I. Ferdinánd megbízottjainak, Schwendinek, a Habsburg seregek főkapitányának, illetve Kerecsényi László gyulai és Zay Ferenc kassai kapitánynak. A vár nem sokáig volt az új Habsburg császár és király, Miksa kezén.

János Zsigmond török segítséggel 1566 júniusában megindított hadjáratának célja Tokaj elfoglalása és az erdélyi Fejedelemség határainak nyugati irányába való kitolása volt. A Tokaj ellen vonuló erdélyi sereg Zsáka és Bajom várát is elfoglalta. Zsáka várával kapcsolatban ismert, hogy János Zsigmond rövid ostrommal vette be. Gyulát 1566-ban foglalták el a törökök, ezután az Oszmán Birodalom mind a Magyar Királyság, mind pedig Erdély irányába tovább kívánta növelni területi hódításait. János Zsigmond elrendelte a zsákai vár megerősítését, amely meg is történt. Ezt bizonyítja, hogy II. Szulejmán követelte ugyan János Zsigmondtól a vár leromboltatását, de kikényszeríteni viszont nem tudta. Így az erősség komoly akadályává vált a terület török hódoltatásának.

Zsáka 1599-ben a várral együtt, valamint Csekehida, Megyer és Furta, Giczy Péter birtokában volt. A Bocskai-szabadságharc (1604–1606) eseményei során, Bocskai István az értékes ingóságait nagykereki várából az akkor Giczy Péterné földesurasága alá tartozó zsákai várba szállíttatta. Hogy biztonságos helynek tartották és tartotta Bocskai is szintén igazolja, hogy a szabadságharcot kezdő álmosdi csatában megsebesült és elfogott Petz János generálist is a zsákai várba vitette, és ott őriztette.

Bocskai maga itt nem sokat tartózkodott, elszólították a szabadságharc eseményei és az ország gondjai. De távolból is törődött vele, ami abból is kitetszik, hogy Rhédei (Rhédey) Ferencre, a végvári harcokban kitűnt, különben vagyontalan, elszegényedett birtokosi nemes családból származó, jeles hadvezérére, bizalmasára bízta. 1615-ben ben a vár Kende Krisztináé, majd 1616-ban Giczy Györgyé lett, aki Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek adta át.

Rhédey Ferenc 1617-ben, fejedelmi adományként, több más birtok mellett kapta meg a zsákai urdalmat, Zsáka városát és várát. Rhédeyvel egyfajta hajdúvilág köszöntött Zsákára. A várkapitányok a Bocskaihoz hű hajdúkapitányok köréből kerültek ki, és az itteni uradalom is Erdélyhez hű urak kezére került, akik mindannyian a zsákai vár további erősítésén dolgoztak. Rhédey halála után a történelmi események és folyamatok kedvezőtlen alakulása folytán a településre és népére is nehéz napok köszöntöttek. Az 1658–1659. évi török hadjárat során, amikor is a tatár segédcsapatok az egész környéket elpusztították, csak a várost tudták bevenni, felprédálni, a várat azonban nem.

Rhédey László (Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem és iktári Bethlen Druzsina egyetlen fia) halálát követően a település tulajdonjoga rokoni kapcsolatok révén Thököly Imrére szállt, és birtokában maradt egészen elbujdosásáig. Az ezt követő harcok alatt Zsáka a jövő-menő csapatoktól, majd a Gyula vára bevételéhez elrendelt blokád következtében sokat szenvedett. Az 1693. évi októberi tatár segédhadakkal indított török portya rendkívüli pusztítást vitt végbe mind a városban, mind a várban. A leromlott, elromosodott várat ezt követően már nem állították helyre. Bár a település a Rákóczi szabadságharcban nem játszott különösebb szerepet, a császáriak a romba dőlt vár maradékát is felrobbantották 1711-ben.

A vár utóéletéhez tartozik, hogy 1860-ban a Várdombon talált szakállas puskacsövet a falu földesura, Rhédey Gábor a Debreceni Kollégium múzeumának adományozta. A vár maradványai a falu délkeleti szélén, ekkor még láthatóak voltak. 1894-ben az addig közös legelőnek használt várhelyet felosztották és részben feltöltötték. 1907-1908-ban a mai 47-es út Zsáka-Darvas közötti szakaszának építéséhez töltésnek elhordták a várdomb széleit, ahol a várfal volt. Majd a század második felében töltésföld-nyerő helynek használták és a várdomb jó részét letermelték.

Napjainkra a várból a felszínen már semmi sem maradt. A vár formai kialakítására a támpontot a 16. század folyamán készített ábrázolások nyújtják. A legkorábbi a Giulio Ballini által 1569-ben készített rézkarc, amely a kor gyakorlatának megfelelően madártávlatból ábrázolja a várat és környezetét. Az ábrázolás topográfiai szempontból azonos elrendezést mutat az első katonai felmérés 1770 körül készült térképével.

Wilhelm Dillich 1600-ban Casselban kiadott Ungarische Chronica… című könyvének ábrázolása a korábbi minták felhasználásával készülhetett, de a madártávlati helyett, perspektív nézőpontból. Dilich ábrázolása Zsákát több szigeten települtnek ábrázolja, a szigeteket hidak kötik össze. A település voltaképpen két szigetből áll. A kisebbik, az erősségnek helyt adó téglalap alakú sziget, míg a nagyobbik, a nyugat–déli hajlatú a községsziget. A várból a keleti oldalon híd vezet át a település eredetileg nem szigetszerű, hanem vízparti szárazföldi részére, amelyet északkeleti részén vizes-árkos, falas, bástyás falrendszerrel választottak el a szárazföldtől. A községszigetre a délkeleti saroknál nagyobbfajta hídon lehet bejutni, melynek belső hídfőjénél őrtornyot láthatunk. Ha a belső várat vesszük elő, világosan láthatjuk a téglalap alakú udvart körülvevő négy sarokbástyás kőfalat. A kőfal déli oldalán keskeny kapubástya tűnik fel, a kapuval, amelyhez a már előbb említett keskeny híd vezet, itt áll egy szögletes alaprajzú, toronyszerű oldalbástya is. Teteje eléggé takarja a falon belüli, ugyancsak tornyos építményt, a feltételezett középkori templomot. Az udvaron látható több épület közül szépen kiválik a volt udvarházból kialakított palota. Megállapítható, hogy a metszeten egy erős, jól felszerelt vár látható.

A zsákai vár szempontjából talán nem közömbös a stockholmi királyi levéltárban őrzött (Handritade kartverk 23. sz. kötet, 81.) kézirata sem. Ebből közölte Kisari Balla György 1996-ban azt a „Sacar” feliratú alaprajzot, amely erősen emlékeztet a fentiekben említett látképekre. Ezzel az alakprajzi ábrázolással megegyezik a Württenbergi Tartományi könyvtárban található Karten Sammerband 3581. 81. számú oldala is. Az alaprajzok a 16. század második felében készültek. Az Udvari Haditanács ebben az időben világosabb képet szeretett volna alkotni a Birodalom keleti határait védő végvárrendszerről és annak állapotáról. 1560 és 1570 között a védelmi rendszer kisebb és nagyobb elemeit egyaránt sikerült feltérképezni. Ezért joggal feltételezhető, hogy az akkor még a királyi Magyarországhoz tartozó Zsákáról is készült felmérési rajz, és az valószínűleg azonos a „Sacar” néven megjelölt alaprajzzal.

A helyszín képi anyagát és a kiegészítő információkat köszönjük Czene Richárd Bencének (Hajdú-Bihari várak, erődítések)

Felhasznált irodalom és források:

Kőnig Frigyes: A bihari lápvidék végvára: Zsáka, Várak Kastélyok Templomok magazin 2013/2
Dankó Imre: Zsáka - A Rhédeyek országlása, Száz Magyar falu - Arcanum online
Dudás József: Zsáka vára - helytörténeti kutató anyaga

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 7.938 (47.132298)
K 21° 26.183 (21.436377)

Információk: Zsáka település Hajdú-Bihar vármegye déli, bihari részén fekszik a 47-es főút mellett. A település déli részén helyezkedik el a Várdomb. A vár hajdanán a mai Béke utca környezetében álló szigeten állt.

Napjainkra Zsáka egykori erősségéből a felszínen látható nyom nem maradt.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció