Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagylók - Felsô-Garda

Nagylóktól 1,5-2 km-re délre, a Budapest – Pécs vasútvonaltól kb. 180-200 méterre keletre, a környezetéből 10-15 méterre kiemelkedő magaspart neve Felső-Garda. Ennek északnyugati szélén a magasparton két domb található egymás mellett, amelyek környezetükből kiemelkednek.

Stratégiailag nagyon jó helyen fekszenek, mert délnyugatról a domboldal, északkeletről egy szélesebb völgy, délkeletről pedig egy meredekfalú suvadás határolja. Egyedül az északi oldalon nincs nyoma erődítésnek a felszínen, de az itt elterülő 200-250 méter hosszú és 40-50 méter széles dombhátat elképzelhető, hogy külön is védték. A délnyugatra fekvő nagyobb domb magassága 3 méter. Az eredeti méreteit csak valószínűsíteni tudjuk, mert az északi oldalát földkitermelés során erősen roncsolták. A mesterséges domb teteje kb. 10 méter átmérőjű lehetett. A plató tetején 1 méter mély gödör látható. A dombot az északkeleti, keleti és déli részén árok határolja, a nyugati oldalon nem figyelhető meg árok nyoma, de itt a meredek domboldal található. A déli oldalon, a magaspart szélétől, a domb aljától kicsivel messzebb indul az árok, ami itt a keeti oldalon a legszélesebb, 12 m körüli. Az árok az északkeleti oldalon teljesen a domb aljában halad. Az árok szélessége itt már sokkal kisebb, csak 6-8 méter, valószínűleg a földelhordáskor betemették.

A másik domb 20-25 méterrel északkeletre található, sokkal kisebb, magassága 2 méter. Platójának átmérője is csak 6-8 méter. Körülötte árok a felszínen nem látható, a légi felvételen látható egy tompaszögben megtörő árokszakasz, amely a keleti suvadástól indul és belefut a nagyobb domb árkába. Ennek a dombnak a tetején is gödör található.

Írott forrás nem ismert a területtel kapcsolatban. Miklós Zsuzsa két alkalommal készített légi felvételt az objektumról, illetve a környezetéről, 2000 novemberében surolófényben, és 2001 decemberében hóban. Az erősség felmérését – terepbejárást követően – 2010-ben Nováki Gyula és Terei György készítette el. A terepbejárás során sem a dombháton, sem a dombok területén nem került elő leletanyag, ami korhatározó lehetne.

Az objektum várként való meghatározása problematikus.

Mérete, földrajzi elhelyezkedése alapján, és a közeli településnyomok alapján vár is lehetne, de a körülötte futó árok nem veszi teljesen körbe, valamint a második domb kérdőjelezi meg leginkább, hogy erődítés volt-e. A dombok mindenképpen mesterségesek, nem zárható ki, hogy halomsírok voltak. Pontos kor- és funkció meghatározásához régészeti feltárás szükséges. 

TEREI GYÖRGY – NOVÁKI GYULA – MRÁV ZSOLT – FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN - FEJÉR MEGYE VÁRAI az õskortól a kuruc korig

http://real-eod.mtak.hu/8780/1/Fejer_Varak.pdf