Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Köröm, pálos fogadó

1443-ban Czudar Jakab fia Jakab körömi birtoka felét a sajóládi kolostornak adományozza. 1463-ban Ónodi Czudar Simon és Jakab - örökmisék fejében egész körömi birtokát a sajóládi pálosoknak adományozza. 1472-ben a sajóládi szerzeteseket beiktatták Keresztúr, Dejta, Rákos, Egyházaspetri, Bázs és Köröm birtokába, s ezekben Mátyás király is megerősítette őket. 

A sajóládi pálosok saját kolostor együttesük helyreállítása után először a diósgyőri - Krisztus Szent Testéről elnevezett - kolostor újjáépítését kezdik el. A kolostor és templom újjáépítése Kotnaki Fülöp sajóládi perjel buzgóságából indult meg és az 1739-ben elkezdett munka az 1742. május 21-i ünnepélyes beiktatással fejeződött be. Ezt megelőzően már Köröm birtokukon is „fényes templomot" emeltettek (1729) és ezen az ugyancsak műemléki jellegű építményen kívül külön említést érdemel a Köröm, Kossuth u. 4. sz. alatti plébániaház, volt pálos fogadó, amely elsőrendű műemlékeink sorába tartozik.

Köröm község lakói a késő középkor óta a Sajón révészkedtek. Földesuraik, a sajóládi pálos szerzetesek. A körömi pálos fogadóként ismert épületet 1729- ben Czudar László építette a pálosoknak. Két funkciót szolgált: egyrészt szálláshelye volt az utazóknak, másrészt otthona volt a pálosok birtokát, gazdálkodását irányító páternek. Szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, meredek nyeregtetővel fedett, rendkívül szép arányú, hangulatos épület. Részben alápincézett. 

Keskenyebb, kéttengelyes északi és déli homlokzatait azonos módon kialakított oromzat díszíti. A főpárkány fölötti oromzatok középmezője enyhén kihasasodik, a tetőgerinc magasságában timpanonnal záródik. A középtengelyben nagy kiülésű szemöldökpárkány alatt vak hegedűablakok. A pilaszterekkel határolt középmezők oldalain enyhén hajló, volutákban végződő bővítmények, melyeken ovális szellőzőablakok nyílnak. Hoszszanti oldalhomlokzatai öttengelyesek, mindkét oldal közepén egy-egy kőkeretes, felülvilágítós bejárati ajtó. Az egyenes záródású, kereteit ablakok az emeleten kötényes- és szemöldökdíszesek , a földszinten kovácsoltvas apácarácsok. A nyugati bejárat fölött faragott pálos címer, a déli homlokzaton napóra 1760-as évet jelző kronosztikonnal. Valamennyi helyisége fiókos dongaboltozattal fedett. 

Összesen hat szobát, egy konyhát és két pincehelyiséget foglalt magába, valamint kocsiszín és kút tartozott hozzá. A rendek felosztása után 1786-ban a körömi vendégház árendába került, s az első világháborúig valóban fogadóként funkcionált. Többek között itt szállt meg Kufsteinbe szállításakor, illetve onnan Munkácsra történő kíséretekor a Martinovics-perben elítélt Kazinczy Ferenc is. 

Az első világháború után mint községháza és iskola „üzemelt” az épület, majd 1932 óta római katolikus plébániaház.

Forrás:

Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)Joó Tibor: A sajóládi pálos kolostor

Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1. Miskolc és környéke (Miskolc, 1992)

Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)