Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Szörényvár - Drobeta-Turnu Severin, Románia, Bánság, Szörényi bánság történelmi vármegye - Szörényvár
| Kapcsolódó látnivalók | |
|---|---|
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Utolsó frissítés: 2026.11.20.
Szörényvár (Újvár) - Cetatea medievală a Severinului
Románia délnyugati részén, Orsovától keletre, a Vaskapu hegyei közül kilépő Duna bal partján található Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin) városa. Belvárosának déli részén, a folyó felé lejtő alacsony magaslaton emelkednek a középkori vár jelentős részben helyreállított falai. Az erősség a Magyar Királyság egykori délkeleti határvidékének, a szörényi bánságnak fontos katonai központja volt.
A szélesen hömpölygő Duna bal partján álló vár észak–déli irányban elnyúló, szabálytalan négyszögű területét két különböző időszakban emelt kőfalas váröv vette körül. A korábbi, mintegy 90 × 45 méteres belső vár a 13. század második felében épült ki. A várfalakat négyszögletes tornyok tagolták, északi oldalán kapu nyílott. A feltárások alapján a fallal körülvett várat egy korábbi, 13. század első felére keltezett épületegyüttes előzte meg: ennek része volt egy körülbelül 12 méteres oldalú, négyszögletes lakótorony és egy háromkaréjos alaprajzú templom.
A várudvar meghatározó építménye a vastag falú, négyszögletes torony, amelynek maradványai ma is jól felismerhetők. A belső vár területén állt a középkori vártemplom is; az ásatások két egymást követő templomépületet különítettek el. Az első, háromkaréjos alaprajzú épületet a 13. század első felére, a későbbi templomot a 13. század végére vagy a 14. század elejére keltezik. A templom környezetében középkori temető részleteit is feltárták.
A külső várövet a 15. század első felében emelték. A korábbi falaktól nyugatra körülbelül 8–12 méterre húzódó új védelmi vonalat tornyokkal, illetve a keleti oldalon tüzérségi használatra is alkalmas, íves alaprajzú védőművekkel erősítették meg. Az erődítéshez támpillérek és védőárok is kapcsolódtak. A falak és védőművek egyes szakaszai déli irányban, a Duna felé is folytatódtak; a folyóparti összeköttetés és az egykori kikötő ellenőrzése valószínű feladatuk lehetett, de a teljes középkori kialakítás nem minden részlete ismert.
A romok mai képe jelentős részben a 2010–2015-2026 közötti feltárás és helyreállítás eredménye. A konzervált eredeti falak mellett számos kiegészített és visszaépített szakasz látható, ezért a jelenlegi falmagasságokat nem mindenütt lehet középkori állapotnak tekinteni.
Története:
A Duna Vaskapu vidékén már a római korban felismerték az átkelés és a folyami közlekedés hadászati jelentőségét. Drobeta római katonai központja és Traianus császár hídja a térség korai jelentőségéről tanúskodik.
A római tábor területén a középkorban egy másik, kisebb erősség is állt. A korábbi szörényi vár pontos keltezése és a későbbi várral való időbeli kapcsolata nem minden részletében tisztázott; használata a 13. századhoz és feltehetően a 14. század elejéhez is köthető. Maradványait a Várak.hu külön, „Szörényvár – régi vár” címen mutatja be.
Az Árpád-házi uralkodók idején a Duna alsó szakaszán a Magyar Királyság, a kunok és a bolgár állam érdekei találkoztak. A szörényi bánság megszervezése a 13. század első felében, feltehetően 1228–1230 körül történt; első biztosan ismert bánját, Lukácsot 1233-ban említik. A bánság hadászati jelentőségét a délkeleti határvidék védelme adta. Az 1241–1242-es tatárjárás a térség viszonyait is megrendítette.
IV. Béla király 1247-ben a johannita lovagrendnek adott kiváltságlevélben rendelkezett a szörényi terület védelméről. A lovagok tényleges helyi építkezéseinek mértéke nem ismert. A későbbi kővár helyén a régészeti eredmények alapján már a 13. század első felében állt egy lakótorony. A tatárjárás után, a 13. század második felében a magyar királyi hatalom kezdeményezésére létesülhetett az első nagyobb kőfalas váröv, melynek kiépítését a szakemberek az 1260-as évek utánra helyezik.
A 13. század végétől a terület feletti magyar királyi ellenőrzés egyre bizonytalanabbá vált. A 14. század folyamán a szörényi bánságért és váráért a Magyar Királyság és a havasalföldi vajdák többször fegyveres vagy politikai küzdelmet folytattak. Károly Róbert király 1330. évi havasalföldi hadjárata során Szörény is szerepet kapott. A magyar hadjárat végül a posadai vereséggel zárult. A tragikus kimenetel ellenére azonban maga a vár és a bánság magyar kézen maradt, azonban Havasalföld egy évtizedre ténylegesen függetlenné vált a Magyar Királyságtól.
Nagy Lajos uralkodása alatt ismét súlyos harcok folytak a Duna menti határvidék birtokáért. A monográfia az 1375. évi ostromhoz kapcsolja a belső vár északi falainak pusztulását; a későbbi újjáépítés során új kaputornyot alakítottak ki. Az esemény és az egyes építési fázisok közötti kapcsolat részben régészeti-történeti rekonstrukció.
Luxemburgi Zsigmond idején, az Oszmán Birodalom balkáni terjeszkedésének hatására, Szörény ismét a magyar királyi végvárrendszer egyik kulcsfontosságú pontjává vált. A vár Zsigmond alatti visszaszerzését és a határvédelem átszervezését a korábbi szócikk is hangsúlyozta. A legújabb kutatás szerint az 1420-as években, feltételezhetően 1424–1429 között épülhetett a második, külső váröv. A munkák irányítását Ozorai Pipo (Filippo Scolari) temesi ispán tevékenységéhez kapcsolják.
1429-ben Zsigmond király a Német Lovagrendet bízta meg az al-dunai védelem egy részével. A lovagok szörényi szerepéről fennmaradt jelentések a helyőrség létszámáról és fegyverzetéről is adatokat szolgáltatnak. A rend jelenléte azonban nem bizonyult tartósnak, és a térségben a 15. század közepén is folytatódtak a török és havasalföldi támadások.
1439-ben Albert király a Hunyadi testvérekre bízta a szörényi bánság védelmének feladatait. Hunyadi János a későbbiekben erdélyi vajdaként, majd az ország kormányzójaként a déli határvidék védelmének egyik meghatározó szervezője lett. Szörény vára az al-dunai végvárrendszerbe tagolódva Mátyás király uralkodása alatt is fontos katonai szerepet töltött be. A Jagellók idején a végvárak ellátásának és védelmének nehézségei egyre súlyosabbá váltak.
1524-ben az oszmán hadak hosszabb ostrom után elfoglalták Szörény várát. A védők ellenállása és a vár sérülései ellenére az erősség pusztulását nem célszerű egyetlen eseményre szűkíteni. A törökök térnyerését követően, a már Oszmán Birodalom belső vidékének számító Szörény elvesztette korábbi szerepét. A várral egyre kevesebbet törődtek, romba dőltek falai vár, anyagukat részben elhordták a környék építkezéseihez.
Régészeti kutatások és helyreállítás, jelenkori állapot:
A vár maradványairól már a 17. század végén Luigi Ferdinando Marsigli készített felmérést. A 19. században több kutató végzett helyszíni megfigyeléseket és ásatásokat. Alexandru Bărcăcilă 1936-tól folytatott rendszeres kutatásokat, majd 1965–1969 között Mișu Davidescu irányításával újabb feltárások és állagmegóvási munkák zajlottak.
A 2011–2012. évi régészeti kutatások a belső vár és a két váröv közötti területek jelentős részét érintették. Az ásatások a korai lakótorony, az egyes várfalak és a templom építési fázisainak pontosításához szolgáltattak adatokat. A templom környezetében 22, a 13–15. századra keltezett középkori temetkezést azonosítottak. Kerámiák, használati tárgyak, fegyvermaradványok, továbbá érmek és pénzleletek is előkerültek. Az ásatási megfigyelések alapján a korábban feltételezett, első kővárat megelőző föld-fa erődítés létét a kutató nem tartja bizonyítottnak.
A 2010-ben megkezdett, európai uniós támogatással megvalósított helyreállítás, több lépcsőben 2026 őszére fejeződött be. Ennek során a vár megmaradt falazatait megerősítették és részben visszaépítették, a feltárt épületrészeket bemutathatóvá tették, fedett kiállítóteret létesítettek, valamint látogatói útvonalakat alakítottak ki. Utolsó lépésként a vár környezetének parkosítása történt meg. A helyreállított vár belső területe belépődíj ellenében látogatható. Bent a középkori várfalak, védőtornyok, a templom alapfalai, az egykori védelmi rendszer maradványai és a fedett kiállítótér tekinthetők meg.
Összeállította: Keserű László, 2026
Felhasznált források:
Marin Iulian Neagoe – Oana Minodora Neagoe: Repere arheologice și muzeografice la Drobeta. Drobeta XXIV, 2014
Marin Iulian Neagoe: Cetatea medievală a Severinului, centru de putere la Porțile de Fier. Craiova, 2021
Radu Ota: Ismertetés Marin Iulian Neagoe 2021-es monográfiájáról. Terra Sebus, 2024
Repertoriul Arheologic Național: Cetatea Severinului, RAN 109782.07.
Cronica Cercetărilor Arheologice: Drobeta-Turnu Severin, 2011. évi kutatások.
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012.
Gheorghe Cantacuzino: Cetăți medievale din Țara Românească (secolele XIII–XVI). București.
România Atractivă: Cetatea medievală a Severinului
Várak.hu: Szörényvár - korábbi szócikk
| GPS: | É 44° 37.360 (44.622662) |
| K 22° 39.363 (22.656055) |
Információk: Románia délnyugati részén, Orsovától keletre, a Vaskapu hegyei közül kilépő Duna bal partján található Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin) városa. Belvárosának déli részén, a folyó felé lejtő alacsony magaslaton emelkednek a középkori vár jelentős részben helyreállított falai.
A helyreállított vár belső területe belépődíj ellenében látogatható (2026: 20 RON/fő). Bent a középkori várfalak, védőtornyok, a templom alapfalai, az egykori védelmi rendszer maradványai és a fedett kiállítótér tekinthetők meg. Az erődítmény külső védelmi vonala szabadon körbesétálható.
A Régi vár csekély romjai a Drobeta Római erőd területén találhatók. Az római romkert belépődíj (2026: romkert 12 / múzeummal 40 RON) ellenébe tekinthető meg. A középkori romok, az erőd délnyugati sarkán találhatók.
Utolsó frissítés: 2026.11.20.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
| Kapcsolódó látnivalók | |
|---|---|
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.

