Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szörényvár - Drobeta-Turnu Severin, Románia, Bánság, Szörényi bánság történelmi vármegye - Szörényvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2026.11.20.

Szörényvár (Újvár) - Cetatea medievală a Severinului

Románia délnyugati részén, Orsovától keletre, a Vaskapu hegyei közül kilépő Duna bal partján található Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin) városa. Belvárosának déli részén, a folyó felé lejtő alacsony magaslaton emelkednek a középkori vár jelentős részben helyreállított falai. Az erősség a Magyar Királyság egykori délkeleti határvidékének, a szörényi bánságnak fontos katonai központja volt.

A szélesen hömpölygő Duna bal partján álló vár észak–déli irányban elnyúló, szabálytalan négyszögű területét két különböző időszakban emelt kőfalas váröv vette körül. A korábbi, mintegy 90 × 45 méteres belső vár a 13. század második felében épült ki. A várfalakat négyszögletes tornyok tagolták, északi oldalán kapu nyílott. A feltárások alapján a fallal körülvett várat egy korábbi, 13. század első felére keltezett épületegyüttes előzte meg: ennek része volt egy körülbelül 12 méteres oldalú, négyszögletes lakótorony és egy háromkaréjos alaprajzú templom.

A várudvar meghatározó építménye a vastag falú, négyszögletes torony, amelynek maradványai ma is jól felismerhetők. A belső vár területén állt a középkori vártemplom is; az ásatások két egymást követő templomépületet különítettek el. Az első, háromkaréjos alaprajzú épületet a 13. század első felére, a későbbi templomot a 13. század végére vagy a 14. század elejére keltezik. A templom környezetében középkori temető részleteit is feltárták.

A külső várövet a 15. század első felében emelték. A korábbi falaktól nyugatra körülbelül 8–12 méterre húzódó új védelmi vonalat tornyokkal, illetve a keleti oldalon tüzérségi használatra is alkalmas, íves alaprajzú védőművekkel erősítették meg. Az erődítéshez támpillérek és védőárok is kapcsolódtak. A falak és védőművek egyes szakaszai déli irányban, a Duna felé is folytatódtak; a folyóparti összeköttetés és az egykori kikötő ellenőrzése valószínű feladatuk lehetett, de a teljes középkori kialakítás nem minden részlete ismert.

A romok mai képe jelentős részben a 2010–2015-2026 közötti feltárás és helyreállítás eredménye. A konzervált eredeti falak mellett számos kiegészített és visszaépített szakasz látható, ezért a jelenlegi falmagasságokat nem mindenütt lehet középkori állapotnak tekinteni.

Története:

A Duna Vaskapu vidékén már a római korban felismerték az átkelés és a folyami közlekedés hadászati jelentőségét. Drobeta római katonai központja és Traianus császár hídja a térség korai jelentőségéről tanúskodik.

A római tábor területén a középkorban egy másik, kisebb erősség is állt. A korábbi szörényi vár pontos keltezése és a későbbi várral való időbeli kapcsolata nem minden részletében tisztázott; használata a 13. századhoz és feltehetően a 14. század elejéhez is köthető. Maradványait a Várak.hu külön, „Szörényvár – régi vár” címen mutatja be.

Az Árpád-házi uralkodók idején a Duna alsó szakaszán a Magyar Királyság, a kunok és a bolgár állam érdekei találkoztak. A szörényi bánság megszervezése a 13. század első felében, feltehetően 1228–1230 körül történt; első biztosan ismert bánját, Lukácsot 1233-ban említik. A bánság hadászati jelentőségét a délkeleti határvidék védelme adta. Az 1241–1242-es tatárjárás a térség viszonyait is megrendítette.

IV. Béla király 1247-ben a johannita lovagrendnek adott kiváltságlevélben rendelkezett a szörényi terület védelméről. A lovagok tényleges helyi építkezéseinek mértéke nem ismert. A későbbi kővár helyén a régészeti eredmények alapján már a 13. század első felében állt egy lakótorony. A tatárjárás után, a 13. század második felében a magyar királyi hatalom kezdeményezésére létesülhetett az első nagyobb kőfalas váröv, melynek kiépítését a szakemberek az 1260-as évek utánra helyezik.

A 13. század végétől a terület feletti magyar királyi ellenőrzés egyre bizonytalanabbá vált. A 14. század folyamán a szörényi bánságért és váráért a Magyar Királyság és a havasalföldi vajdák többször fegyveres vagy politikai küzdelmet folytattak. Károly Róbert király 1330. évi havasalföldi hadjárata során Szörény is szerepet kapott. A magyar hadjárat végül a posadai vereséggel zárult. A tragikus kimenetel ellenére azonban maga a vár és a bánság magyar kézen maradt, azonban Havasalföld egy évtizedre ténylegesen függetlenné vált a Magyar Királyságtól.

Nagy Lajos uralkodása alatt ismét súlyos harcok folytak a Duna menti határvidék birtokáért. A monográfia az 1375. évi ostromhoz kapcsolja a belső vár északi falainak pusztulását; a későbbi újjáépítés során új kaputornyot alakítottak ki. Az esemény és az egyes építési fázisok közötti kapcsolat részben régészeti-történeti rekonstrukció.

Luxemburgi Zsigmond idején, az Oszmán Birodalom balkáni terjeszkedésének hatására, Szörény ismét a magyar királyi végvárrendszer egyik kulcsfontosságú pontjává vált. A vár Zsigmond alatti visszaszerzését és a határvédelem átszervezését a korábbi szócikk is hangsúlyozta. A legújabb kutatás szerint az 1420-as években, feltételezhetően 1424–1429 között épülhetett a második, külső váröv. A munkák irányítását Ozorai Pipo (Filippo Scolari) temesi ispán tevékenységéhez kapcsolják.

1429-ben Zsigmond király a Német Lovagrendet bízta meg az al-dunai védelem egy részével. A lovagok szörényi szerepéről fennmaradt jelentések a helyőrség létszámáról és fegyverzetéről is adatokat szolgáltatnak. A rend jelenléte azonban nem bizonyult tartósnak, és a térségben a 15. század közepén is folytatódtak a török és havasalföldi támadások.

1439-ben Albert király a Hunyadi testvérekre bízta a szörényi bánság védelmének feladatait. Hunyadi János a későbbiekben erdélyi vajdaként, majd az ország kormányzójaként a déli határvidék védelmének egyik meghatározó szervezője lett. Szörény vára az al-dunai végvárrendszerbe tagolódva Mátyás király uralkodása alatt is fontos katonai szerepet töltött be. A Jagellók idején a végvárak ellátásának és védelmének nehézségei egyre súlyosabbá váltak.

1524-ben az oszmán hadak hosszabb ostrom után elfoglalták Szörény várát. A védők ellenállása és a vár sérülései ellenére az erősség pusztulását nem célszerű egyetlen eseményre szűkíteni. A törökök térnyerését követően, a már Oszmán Birodalom belső vidékének számító Szörény elvesztette korábbi szerepét. A várral egyre kevesebbet törődtek, romba dőltek falai vár, anyagukat részben elhordták a környék építkezéseihez.

Régészeti kutatások és helyreállítás, jelenkori állapot:

A vár maradványairól már a 17. század végén Luigi Ferdinando Marsigli készített felmérést. A 19. században több kutató végzett helyszíni megfigyeléseket és ásatásokat. Alexandru Bărcăcilă 1936-tól folytatott rendszeres kutatásokat, majd 1965–1969 között Mișu Davidescu irányításával újabb feltárások és állagmegóvási munkák zajlottak.

A 2011–2012. évi régészeti kutatások a belső vár és a két váröv közötti területek jelentős részét érintették. Az ásatások a korai lakótorony, az egyes várfalak és a templom építési fázisainak pontosításához szolgáltattak adatokat. A templom környezetében 22, a 13–15. századra keltezett középkori temetkezést azonosítottak. Kerámiák, használati tárgyak, fegyvermaradványok, továbbá érmek és pénzleletek is előkerültek. Az ásatási megfigyelések alapján a korábban feltételezett, első kővárat megelőző föld-fa erődítés létét a kutató nem tartja bizonyítottnak.

A 2010-ben megkezdett, európai uniós támogatással megvalósított helyreállítás, több lépcsőben 2026 őszére fejeződött be. Ennek során a vár megmaradt falazatait megerősítették és részben visszaépítették, a feltárt épületrészeket bemutathatóvá tették, fedett kiállítóteret létesítettek, valamint látogatói útvonalakat alakítottak ki. Utolsó lépésként a vár környezetének parkosítása történt meg. A helyreállított vár belső területe belépődíj ellenében látogatható. Bent a középkori várfalak, védőtornyok, a templom alapfalai, az egykori védelmi rendszer maradványai és a fedett kiállítótér tekinthetők meg.

Összeállította: Keserű László, 2026

Felhasznált források:

Marin Iulian Neagoe – Oana Minodora Neagoe: Repere arheologice și muzeografice la Drobeta. Drobeta XXIV, 2014
Marin Iulian Neagoe: Cetatea medievală a Severinului, centru de putere la Porțile de Fier. Craiova, 2021
Radu Ota: Ismertetés Marin Iulian Neagoe 2021-es monográfiájáról. Terra Sebus, 2024
Repertoriul Arheologic Național: Cetatea Severinului, RAN 109782.07.
Cronica Cercetărilor Arheologice: Drobeta-Turnu Severin, 2011. évi kutatások.
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012.
Gheorghe Cantacuzino: Cetăți medievale din Țara Românească (secolele XIII–XVI). București.
România Atractivă: Cetatea medievală a Severinului
Várak.hu: Szörényvár - korábbi szócikk

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 44° 37.360 (44.622662)
K 22° 39.363 (22.656055)

Információk: Románia délnyugati részén, Orsovától keletre, a Vaskapu hegyei közül kilépő Duna bal partján található Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin) városa. Belvárosának déli részén, a folyó felé lejtő alacsony magaslaton emelkednek a középkori vár jelentős részben helyreállított falai.

A helyreállított vár belső területe belépődíj ellenében látogatható (2026: 20 RON/fő). Bent a középkori várfalak, védőtornyok, a templom alapfalai, az egykori védelmi rendszer maradványai és a fedett kiállítótér tekinthetők meg. Az erődítmény külső védelmi vonala szabadon körbesétálható.

A Régi vár csekély romjai a Drobeta Római erőd területén találhatók. Az római romkert belépődíj (2026: romkert 12 / múzeummal 40 RON) ellenébe tekinthető meg. A középkori romok, az erőd délnyugati sarkán találhatók.

Utolsó frissítés: 2026.11.20.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025