Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szörényvár - Drobeta-Turnu Severin, Románia, Bánság, Szörényi bánság történelmi vármegye - Régi vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2026.11.21.

Szörény – Régi vár

Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin) város központjától keletre, mintegy 500 méterre találjuk a Drobeta római katonai tábor romterületét. A castrum Traianus császár idején, a 2. század elején épült, majd a késő római korban több alkalommal átépítették. Közvetlenül a castrum mellett, annak nyugati oldalán az egykori település maradványai, köztük egy középkori templom feltárt alapfalai láthatók. A tábor délnyugati sarkához közel állnak Traianus egykori Duna-hídjának északi hídfőmaradványai.

A római castrum délnyugati sarkában egy megközelítően 15 méter külső átmérővel rendelkező masszív, kerekded alaprajzú középkori torony mintegy 2–3 méter magasan fennmaradt romját találjuk. Falvastagsága hozzávetőleg 2–2,6 méter, melynek alaprajza nem szabályos kör alakú. Méretét a korábbi felmérések eltérően adják meg. Építésekor római köveket, köztük faragott építőelemeket és feliratos sírköveket használtak fel másodlagos építőanyagként. A torony egykor feltehetően több szint magas lehetett, de eredeti felépítménye nem rekonstruálható biztonsággal.

A déli és a nyugati oldalon a castrum falának egyes szakaszait a torony külső védőfalaként újrahasznosították. Az északi és keleti oldalon a római romterület fölé emelt, több, eltérő hosszúságú falszakaszból álló, sokszögű kiegészítő falazattal zárt védett teret alakítottak ki. A kapu a keleti oldalon nyílt. A külső falak által közrefogott erősség hozzávetőleg 35 × 35 méteres területet foglalhatott el. A római tábor déli és nyugati kapuja között, a középkori kiegészítő falazat elé egy negyed körív alakú, külső védőárkot is készítettek. A középkori torony és körítőfala jól elkülönül a castrum római kori építményeitől. Ugyanakkor a feltárások, a későbbi helyreállítások és tereprendezések több helyen megbontották a rétegeket, ezért a vár építési periódusai és használatának időrendje továbbra sem tisztázott.

Története és kutatása:

A Drobeta római tábor és környéke a római uralom megszűnése után sem néptelenedett el teljesen. A késő antik és középkori megtelepedés régészeti nyomai a castrum több részén kimutathatók. A délnyugati sarokban kialakított, kerek toronnyal védett kisebb erősséget a korábbi kutatók egy része Justinianus császár 6. századi erődítési munkáihoz kapcsolta. Ez a feltevés főként Prokopiosz leírásának értelmezésén alapult, az építmény biztos 6. századi keltezését azonban nem sikerült igazolni.

Mișu Davidescu az 1960-as évek ásatásai nyomán a torony és a sokszögű védőfal középkori eredete mellett érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a falazat technikája eltér több ismert 6. századi bizánci erődítésétől, és a középkori leletek a terület későbbi használatát bizonyítják. Gheorghe I. Cantacuzino későbbi forráskritikai vizsgálata megerősítette, hogy a Justinianus-kori építés nem tekinthető bizonyítottnak, ugyanakkor a középkori keltezés pontos meghatározásához sem áll rendelkezésre zavartalan rétegtani adatsor. A 13. századi eredet valószínű lehet, de az építés pontos időpontja továbbra is nyitott kérdés.

Kiemelkedő leletegyüttes került elő a torony közelében, a sokszögű vár területén feltárt, mintegy 2 × 2 méteres kútból. A korábbi kutatások elszenesedett gabonát, római feliratos köveket, emberi maradványokat, fegyvereket és pénzeket írtak le. A leletek között II. Aszen Iván bolgár uralkodó (1218–1241) és II. Andronikosz Palaiologosz bizánci császár (1282–1328) korához kapcsolt pénzt is említenek. Ebből feltételezhető, hogy a vár a tatárjárás előtt már állhatott, illetve hogy a bizánci császár uralkodásának idejében még használták az erősséget.

A szörényi térség a 13–14. században a Magyar Királyság, a bolgár cár és a kialakuló havasalföldi vajdaság közötti küzdelmek színtere volt. Nem dönthető el bizonyosan, hogy a castrumban álló kisebb várat e hatalmak közül ki építtette, és pontosan mennyi ideig használták. A Szörény két erődítés közötti időbeni kapcsolat még nem tisztázott, azonban feltételezhető, hogy a régi vár felhagyására valamikor a 14. század vége felé kerülhetett sor.

A római tábor és a középkori erődítés maradványait már a kora újkori utazók is ismerték. A 19. században Cezar Bolliac, majd Grigore Tocilescu és munkatársai kutatták a területet; a 20. században Alexandru Bărcăcilă, később Radu Florescu és Mișu Davidescu folytattak ásatásokat. A modern régészeti értékelésben különösen jelentős Gheorghe I. Cantacuzino 1999–2001-ben közölt tanulmánya, amely az időrend bizonytalanságait és a korábbi ásatások dokumentációs hiányosságait is részletesen elemzi.

A régi vár maradványai a Vaskapu Régió Múzeumához (Muzeul Regiunii Porților de Fier) tartozó Drobeta régészeti park területén, a római castrum délnyugati sarkában láthatók. A régészeti terület bejárása belépőjegyhez és a múzeumi látogatási idejéhez kötött.

Összeállította: Keserű László, 2026

Felhasznált források:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012, 474–475.
Mișu Davidescu: Monumente medievale din N.-V. Olteniei. București, 1970. („Fortificația poligonală din colțul de sud-vest al castrului Drobeta” című fejezet.)
Gheorghe I. Cantacuzino: Certains problèmes concernant les vestiges médiévaux de Drobeta-Turnu Severin. Dacia, N.S. XLIII–XLV (1999–2001), 159–182.
Gheorghe I. Cantacuzino: Cetăți medievale din Țara Românească (secolele XIII–XVI). București.
Constantin Mehedinţeanu: Plan général du castrum romain Drobeta, relèvement topographique, 1999

GPS: É 44° 37.466 (44.624435)
K 22° 40.056 (22.667606)

Információk: Románia délnyugati részén, Orsovától keletre, a Vaskapu hegyei közül kilépő Duna bal partján található Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin) városa.

A Régi vár csekély romjai a Drobeta Római erőd területén találhatók. Az római romkert belépődíj (2026: romkert 12 / múzeummal 40 RON) ellenébe tekinthető meg. A középkori romok, az erőd délnyugati sarkán találhatók. A középkori látnivalókhoz tartozik még a ferences templom alapfalainak romja.

A vártól és a római castrumtól délnyugatra, Traianus egykori Duna-hídjának északi hídfőmaradványai láthatók.

Utolsó frissítés: 2026.11.21.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025