Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Pazin - Isztria, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Határon túli történelmi vármegye - Pazin várkastély (Pazinski kaštel)
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Utolsó frissítés: 2026.11.17.
Pazin vára
Először 983-ban említik dokumentumokban II. Ottó római-német császár (castrum Pisinum) egyik okiratában. 996-ban az aquileiai pátriárka szerezte meg, aki 1060-ban a poreči püspöknek adta át igazgatásra. A 12. század közepén a poreči püspökség átadta Pazint Menhard von Schwarzenburg grófnak, a Pazini Fejedelemség vagy Megye alapítójának. Menhard 1175-ben kapta meg a poreči püspök hivatalos beiktatását, utódja lánya, Matilda lett, aki 1248-ban feleségül ment Gorič Engelberthez, amivel a család birtokba vette Pazint, és 1374-ig birtokolta. IV. Albert gróf Gorič halála után az 1365-ben aláírt örökösödési szerződéssel a Habsburgok birtokába került. 1766-ig közvetlen igazgatásuk alatt állt. Ez idő alatt bérbe adták vazallusaiknak (Devin urai 1379–99, Walsee grófjai 1399–1435), majd egy ideig közvetlenül is uralkodtak, különböző nemesi vazalluscsaládokból (Della Torre, Rauber, Pruschnig, Dür) kinevezett kapitányokat nevezve ki, akik a nevükben uralkodtak Pazinban. Az 1510-es háborúban a velencei hadsereg ostrom alá vette Pazint, de a várat nem foglalták el. 1533-ban Pazint Alessio Mosconi, egy gazdag bergamói textilkereskedő vette át. A 16. és 17. században számos bérlő változott (Dür, Mosconi, Cvjetković, Khevenhüller, Kaitschach, Függer, Barbo, Eggenburg). Az oszmán fenyegetés miatt a várat a 15. és 16. században többször is felújították. 1463 után egy félköríves tornyot építettek, 1478-ban előfalat építettek a keleti várfal és az őrtorony mellé, míg Moscone alatt, 1537–40-ben felújították az északi és keleti szárnyakat. E munkálatok során lebontották az udvaron lévő régi konyhát, és egy új, négyzet alakú tornyot építettek. E munkálatok során a kis templomot és a harangtornyot is lebontották, mert az udvar túlzsúfolt volt. 1639-ben új Szűz Mária-kápolnát építettek, de nem az udvaron, hanem a lovagterem egy fülkéjében. 1766-ban a várat és a birtokot Antonio Montecuccoli modenai márki vásárolta meg 240 000 forintért. Családja birtokában maradt 1945-ig, amikor államosították. Uralkodásuk alatt teljesen újjáépítették lakóházzá. Ekkor nyitották vagy megnagyobbították a második emelet külső falán lévő ablakokat, és egy kerületi falat építettek. Mivel az erőd ekkor már nem töltött be elsődleges védelmi funkciót, a vagyon elhelyezése és kezelése mellett börtönként is szolgált. Ekkoriban feliratokat és címereket véstek a kőbe, és szimmetrikus kompozíciót alkotva építették be a főhomlokzat fölé, az erőd legrégebbi része fölé. Ekkoriban az egész komplexumot már nem vette körül kettős fal. Az 1820-as években a főbejáratot a nyugati oldalról az északnyugati homlokzat északi oldalára helyezték át és az erőd legrégebbi részét, az őrtornyot, amely az egész területet uralta, a tető szintjéig süllyesztették. A környező terepet a toronyból származó kövekkel egyenlítették ki, kiegyenlítve a szintkülönbségeket, az utcákat pedig kőtömbökkel burkolták. A második világháború után a vár állami tulajdonba került, és közintézmények kaptak helyet benne, ma pedig a Pazini Városi Múzeumnak, az Isztriai Néprajzi Múzeumnak és a pazini Állami Levéltár raktárának ad otthont. – A Pazini vár a modern település központjában található, közvetlenül a Jama (Pazinska jama) karsztos szakadéka felett, amelybe a Pazinčica folyó ömlik. Egy kompakt komplexum, szabálytalan sokszögű alapon, 58 m × 51 m méretekkel. A várnak négy többszintes szárnya van, amelyek egy központi udvar körül szerveződnek, amelyben egy ciszterna található. A délkeleti sarokban egy őrtorony, az északkeleti oldalon pedig egy félkör alakú torony található. Az őrtorony a komplexum legrégebbi épülete, amely a 13. századból származik. Egy hatalmas többszintes épület, négyzet alaprajzzal. Ma a második emelet magasságáig fennmaradt, de eredetileg sokkal magasabb volt, és piramis alakú tetővel fedett. A vár dupla ajtós (gyalogosok és járművek számára) bejárati része a 15. századból származik.
Forrás: Krešimir Regan - Vlatka Dugački - Leksikon Utvrda Hrvatske
A Svetkovics–Batthyány rokonság a 16. századi Habsburg-birodalom udvari elitje és a nyugat-magyarországi főnemesség összefonódásának egyik legfontosabb példája. A két család kapcsolata kettős házassággal pecsételődött meg, amely egyszerre adott udvari befolyást a Batthyányaknak és magyarországi hatalmi hátteret a szlavón–krajnai gyökerű Svetkovicsoknak.
„Jurisich halála után Kőszeg idegeneknek jutott zálogbirtokába, a bárói cím pedig sokkal későbben ifjabb Jurisich Miklósra és ennek örökösére ruháztatott, sógorának Swetkovitz Ádámnak 1567-ben beadott folyamodványára” (Chernel 1877–1878: 44). Svetkovics II. Ádámot 1522-ben említik (vö. MHHD. 31.: 56), fia, III. Ádám udvari tanácsos volt Bécsben. Az egyik geneológiai táblázat bejegyzésből a halála időpontját is tudjuk, 1570. október 1. Ezt a dátumot erősíti egy forrás is, özvegye, Svetkovics Johanna 1570. október 8-án Mitterburgból (Pazin) közölte Svetkovics Erzsébettel férjének halálhírét (P1314 no. 39335). (Úgy tűnik, Mitterburg [mai nevén Pazin, olaszul Pisino, Horvátországban található, az Iszriai-félsziget belsejében], családi tulajdonban volt már korábban is, Siebmacher Svetkovics Katalint Mitterburg bárónőjeként említi.)
Katalin húga, Svetkovics Erzsébet feleségül ment Ferenc unokaöccséhez, Batthyány Kristóf hadvezérhez. Bár a házaspár élete pereskedésekkel és feszültségekkel telt (Erzsébet leveleiben keserűen emlegette a fiatalon kötött „eladását”), az ő fiuk, Batthyány II. Boldizsár vitte tovább a családot és örökölte meg a hatalmas Batthyány-vagyont.
Forrás: Régi Magyar Levéltár 3.
Batthyány Ferenc 1524 elején Mária királyné egyik udvarhölgyét, Svetkovics Katalint vette feleségül, aki Forgách Ferenc rosszindulatú megjegyzése szerint „közönséges német családból” származott. Katalin apja, Svetkovics (Schwetkowitz) Ádám valóban gazdag potolyi (Pettau) kereskedő volt, de hamarosan nemességet és uradalmakat szerzett, Katalin testvére, szintén Ádám pedig az Alsó-ausztriai Kamara tanácsosa, majd elnöke volt, és az isztriai Mitterburg (Pisino, Pazin) várának zálogtulajdonosaként halt meg 1570-ben.
Forrás: Koltai András - Batthyány Ádám - Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén
Batthyány Ferenc levele – feleségének, Svetkovics Katalinnak
A mohácsi csata előtt a Rácsán gyülekező magyar sereg táborából küldte herceg Batthyány Ferenc, Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja szerelmes üzenetét, sőt szerelmi fogadalmát asszonyának. Ez az első fennmaradt magyar nyelvű szerelmes levél. Minden eshetőségre számítva egyúttal végrendeletét is feleségére bízta. A levél magyar nyelvű utolsó szakaszát a főúr saját kezűleg írta.
Rácsa, 1526. aug. 1.
Jó Katus,
szerető leányom semmit ne bánkódjál, mert Isten mind jól adja, imádd Istent az sok jámborért. Én utánam semmit ne bánkódjál, akár most, akár azután minden embernek meg kell halni. Ha Isten meg akar tartani, megtart, az mit akar, az leszen, de én hiszem Istent, hogy az mostani bánatunkat és fáradságunkat mind vígságra és nyugalomra adja. És kérlek szerető leányom, hogy megemlékezzél az én adósságomrúl, ha én velem holtom történik. Mert ha meghalok, és nyilván hiszem az én Istenemet, hogy helyre megyek. Ha élek, és tisztességemre jövök haza, ezt fogadom, hogy ottan egy gyermeket csinálok. Az pénz felől kérlek, hogy légy érte, és szerezd meg. (…) Sokat írnék, ha sok dolgom nem volna, de jó leányom, kérd meg ezt, ki ez levelet viszi, minő dolgom vagyon. Isten tartson békével és jó szerencsével mint én szerelemes leányomat, és kérlek szerető leányom, írj hamar énnekem az te egészséged felől.
Az te atyád Batthyány Ferenc horvátországi bán
Forrás: https://www.szozat.org/
A pazini várkastélynak irodalomtörténeti vonatkozása is van. Verne Gyula Sándor Mátyás című regényében ide zárják be a címszereplőt társaival együtt. A kivégzésük elől a regényben a szakadékba leereszkedve menekülnek el. A könyv tette híressé a várat, a városban minden évben Verne-napot rendeznek június 26-án. Forrás: https://www.muemlekem.hu/
Pazinski kaštel, gradski kaštel u Pazinu, u središnjoj Istri. U dokumentima se prvi put spominje 983. u ispravi rim.-njem. cara Otona II. (castrum Pisinum). God. 996. dobio ga je akvilejski patrijarh, koji ga je 1060. predao na upravu porečkomu biskupu. Sredinom XII. st. Porečka biskupija prepustila je Pazin grofu Menhardu von Schwarzenburgu, osnivaču Pazinske knežije ili grofovije. Menhard je službenu investituru porečkoga biskupa dobio 1175., a naslijedila ga je kći Matilda, koja se 1248. udala za Engelberta Goričkoga, čime je obitelj došla u posjed Pazina i držala ga do 1374. Smrću grofa Alberta IV. Goričkoga, nasljednim ugovorom potpisanim 1365., pripao je Habsburgovcima. Pod njihovom je izravnom upravom bio do 1766. U tom su ga razdoblju davali u zakup svojim vazalima (gospodi Devinskima 1379–99., grofovima od Walseea, 1399–1435), a zatim su neko vrijeme izravno njime vladali imenujući kapetane iz različitih velikaških vazalnih obitelji (Della Torre, Rauber, Pruschnig, Dür), koji su vladali Pazinom u njihovo ime. U ratu 1510. mletačka je vojska opsjedala Pazin, ali kaštel nije bio osvojen. God. 1533. Pazin je preuzeo Alessio Mosconi, bogati trgovac tekstilom iz Bergama. Tijekom XVI. i XVII. st. mijenjali su se mnogobrojni zakupci (Dür, Mosconi, Cvjetković, Khevenhüller, Kaitschach, Függer, Barbo, Eggenburg). Zbog osmanske prijetnje kaštel je tijekom XV. i XVI. st. u nekoliko navrata obnavljan. Poslije 1463. podignuta je polukružna kula, 1478. uz ist. bedem i branič-kulu podiže se predbedem, dok se za Moscona 1537–40. obnavlja sjeverno i ist. krilo. U tim radovima srušena je i stara kuhinja u dvorištu, a izgrađena je nova do kvadratne kule. Tijekom tih radova srušeni su crkvica i zvonik jer je dvorište bilo pretrpano. Nova kapela Svete Marije Djevice izgrađena je 1639., no ne u dvorištu, već u niši viteške dvorane. God. 1766. kaštel i posjed za 240 000 florina kupio je markiz Antonio Montecuccoli iz Modene. U rukama njegove obitelji bio je do 1945., kad je nacionaliziran. Za njihove vladavine temeljito je pregrađen u rezidenciju. Tada su otvoreni ili povećani prozori na vanjskom zidu drugoga kata, a ozidan je i ophodni zid. Kako u to vrijeme utvrda više nema primarnu obrambenu funkciju, ona je osim za stanovanje i upravljanje posjedom, služila i kao zatvor. Tada su u kamenu isklesani i u simetričnoj kompoziciji ugrađeni natpisi i grbovi iznad glavnoga pročelja, inače najstarijega dijela utvrde. U to doba cijeli kompleks više nije bio obzidan dvostrukim zidom. Tijekom 1820-ih glavni je ulaz premješten sa zapadne na sjev. stranu sjeverozap. pročelja, probijeni su i drugi prozorski otvori, a najstariji dio utvrde, branič-kula, koja je dominirala cijelim krajem, snižena je do razine krova. Kamenom iz kule poravnan je okolni teren te su izravnane visinske razlike, a obrađenim kamenim kvadrima iz njezina plašta popločene su ulice. Nakon II. svj. rata kaštel je postao vlasništvom države i u njega su smješteni javni sadržaji, a danas u njem djeluju Muzej grada Pazina, Etnografski muzej Istre te spremište Državnoga arhiva u Pazinu. – Kaštel u Pazinu nalazi se u središtu suvremenoga naselja, neposredno nad krškim ponorom Jame (Pazinska jama), u koju ponire Pazinčica. To je kompaktni kompleks nepravilne višekutne osnove, dimenzija 58 m × 51 m. Kaštel ima četiri višekatna krila organizirana oko središnjega dvorišta, u kojem se nalazi cisterna. Na jugoist. uglu je branič-kula, a na sjeveroistočnom kula polukružnoga tlocrta. Branič-kula najstarija je građevina kompleksa, a potječe iz XIII. st. To je masivno zidana višeetažna građevina kvadratnoga tlocrta. Danas je očuvana do visine drugoga kata, a izvorno je bila znatno viša i pokrivena piramidalnim krovom. Ulazni dio kaštela s dvostrukim vratima (pješačkim i kolnim) potječe iz XV. st.
Izvor: Krešimir Regan - Vlatka Dugački - Leksikon Utvrda Hrvatske
| GPS: | É 45° 14.422 (45.240364) |
| K 13° 55.843 (13.930711) |
Információk: a vár a település nyugati részén kereshető fel.
Utolsó frissítés: 2026.11.17.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.


