Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

"Középkori és török kori várak Pest megyében"

2024-ben lesz 10 éve, hogy Miklós Zsuzsa, a BTK Régészeti Intézet kiváló kutatója eltávozott körünkből. Pest megye várainak kutatásait ő kezdeményezte, a BTK Régészeti Intézetének kiadásában, az Archaeolingua Kiadó gondozásában és Kovács Gyöngyi szerkesztésében megjelent, 482 oldalas kötettel őrá is emlékezünk. Az emlékezéssel egybekötött könyvbemutatóra 2024 elején kerül sor.

Pokoljárás. Kőkemény próbatétel a középkorban

Pokoljárás. Kőkemény próbatétel a középkorban

A purgatóriumhoz kapcsolódó manapság nem igazán hihető történetek között szerepel egy, amit Tinódi (Lantos) Sebestyén, – a magyar epikus költészet jelentős alakja – 1552-ben, Zsigmond király és császárnak krónikája című históriás énekében Tar Lőrincnek, a király egyik vitéz katonájának történeteként örökített meg. A sok valós leírást jegyző Tinódi elbeszélését ma a mesék világához sorolnánk, azonban 1836-ban ismét a nyomára akadtak a történetnek a Gyöngyösön előkerült latin nyelvű emlékek között, majd a század végére felfedezett középkori brit források is beszámoltak róla. / Hello Magyar Magazin /

Magyarország kapuja, melyet nem osztrákok, hanem franciák robbantottak fel

Magyarország kapuja, melyet nem osztrákok, hanem franciák robbantottak fel

A Dévényi-szoros kapuja szélnek, víznek, kereskedelemnek, haderőnek. Stratégiai pontja a magaslatán épült vár, ahonnan szépen rálátni a Duna és Morva folyók találkozására, amint a Morva beleönti sötétebb, barnás vizét a széles, fakószínű Dunába. / Hello Magyar Magazin /

Sas fészkelte be magát a szerencsi várba

Sas fészkelte be magát a szerencsi várba

A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legfiatalabb erőssége mostani formájában valóban kiskorúnak számít a magyar várépítészet képviselői között. A Szerencs városát északról határoló Árpád-hegy lábánál feltörő hőforrások vize és a Szerencs-patak ismétlődő áradásai a délre fekvő, lapályos területet mocsárrá változtatta. A terület mocsaras–lápos tulajdonságának természetes védműként történő kihasználása miatt alkalmas volt vár létesítésére. A helyszín első erődítése kapcsán Németi Ferenc tokaji várnagy munkásságát kell megemlíteni, aki az 1500-as évek közepén a környékbeli bencés apátság köveit felhasználva emeltet egy „castellumot”, ami utóéletében aztán többnyire az erdélyi fejedelmek és a királyi csapatok ütközőzónájának kellős közepe lesz. / Helló Magyar Magazin /

Várak.hu támogatás kérés 2025