Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BükkábrányMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBorsod vármegye - Temető

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

Bükkábrány temető, motte és bronzkori földvár

A temető Bükkábrány község központjától K-re, 1 km-re, egy É-ÉNy-i irányba húzódó lapos dombháton fekszik, a völgy feletti magassága kb.15 m. A vár területe temető, amelyet árok és élő-sövény kerítés vesz körül. Az árok ma látható egyenes vonala újkori, eredetileg bizonyára íves volt, ugyanúgy, mint a belső területet határoló perem.

Az  élő-sövény külső oldalán kívül ma már nem látható árok, ezt a területet teljesen elszántották. Az egykori árok elmosódott nyoma csak az élő-sövény belső oldala mellett maradt meg. A vár területe ovális  alakú, hossza 90 m, szélessége kb. 64 m, területe 0,46 ha. ÉK-i oldala a vár többi részénél 1 méterrel magasabb. A vár széle az árokfenék felett 2 m-re magasodik. A Ny-i szélén mesterséges domb emelkedik, relatív magassága kb. 2 m. Ezen az oldalon van a temető bejárata és a ravatalozó, amelyet bemélyítettek a domb oldalába. Az eredeti állapotot tehát ezen az oldalon jelentősen megváltoztatták. A domb tetején a kálvária három keresztje és egy kis harangtorony áll. A halom mint temető és kálvária 1864-ben tűnik fel először.

Az egykori Alsóábránytól K-re lévő „földhányást” Lukács István említi először 1847-ben, megjegyezve, hogy abból hamvvedreket, cserepeket látott kihányatni. Utána Kandra Kabos ír a halomról, amelyen 1853 óta kálvária áll, de mint  temetőt már régóta használják. Később Leszih Andor több más földvárral együtt említi.1966-ban Kemenczei Tibor árokkal körülvett földvárnak határozta meg, melynek oldaláról a kora bronzkori  hatvani kultúrába tartozó cserepeket gyűjtött.

1980-ban Sándorfi György a vár alakja, mérete és különböző történelmi körülmények alapján Árpádkori motte-típusú várként ismertette, fenntartva, hogy az őskorban is erődített hely lehetett. Ugyanezt a megállapítást közölte 1992-ben a Borsod megyei  vártopográfia is, ahol felmérését is közzétették.

A temető sírjain található nagyszámú őskori cserepek – amelyek Kemenczei Tibor meghatározása szerint a hatvani kultúrába tartoznak, – valamint a középkori leletek és egy itteni erődítményre vonatkozó okleveles adatok hiánya azt valószínűsíti, hogy itt csak a bronzkorban volt település. További kutatásra, ásatásra lenne szükség annak meghatározásához, hogy az árok egykorú-e, az  őskori teleppel, illetve a terület közepén létesített markánsan kiemelkedő domb mikor létesült. A terület legutóbbi bejárása azt a lehetőséget is felvetette, hogy itt elsősorban egy őskori tell-szerű település állhatott, amelyet árokkal is körbevettek, valamint a ma markánsan megjelenő középső domb inkább a kálvária 1853. évi létesítésével jöhetett létre. A további helyszíni kutatásokat azonban a jelenleg is működő temető nem teszi lehetővé.

Források:

Nováki Gyula-Sárközi Sebestyén-Feld István:

Magyarország Várainak Topográfiája 1. - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. 2009.

Pesty F., 1988. 23–24.
Lukács I., 1847. 88–89.
Kandra K., 1876. 49.
Leszih A., 1908. 97.
Kemenczei T. – K. Végh K., 1968. 392.
Sándorfi GY., 1980. 28–30.
Nováki GY. – Sándorfi GY., 1992. 25–26, 113.
Baráz Csaba, Feld István és Sárközy Sebestyén 2006.

 

GPS: É 47° 53.128 (47.885468)
K 20° 41.474 (20.691229)

Információk: A jelenleg kálvária dombnak hívott motte és az azt körülvevő bronzkori erődítés a településtől keletre a Sályi patak fölötti dombon található. A településről a Kossuth úton lehet eljutni a temetőként funkcionáló helyszínre.

Várak.hu mobil applikáció
Új feltöltések, frissítések
03DecZnióváralja - Znió - Turóc
02DecParád - Veresvár, Vörösvár
26NovMiskolc - Diósgyőr
25NovGalgahévíz - Szentandráspart
18NovMurányalja - Murány
17NovUgod - Vár
14NovSzilaspogony - Kis-kő
Ajánlott látnivalók
Ercsivár
PócspetriErcsivár
Kis Torony templom, Kistorony, Turnişor
NagyszebenKis Torony templom, Kistorony, Turnişor
Keresési előzmények
Bükkábrány - Temető