Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Magyarózd református templom

Léstyán Ferenc - MEGSZENTELT KÖVEK - SZENTEGYHÁZAS TELEPÜLÉSEK - IX. FEHÉRVÁRI FŐESPERESSÉG - 68. MAGYARÓZD könyvéből:

1332-ben Owzd néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 178.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), majd 1334-ben Ozd, 1343-ban Ozdy (C. Suciu: i.m.) a neve.

1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Márton a pápai tizedjegyzék szerint 32 dénárt fizet, 1334-ben 20 dénárt és 1 banálist, majd 18 dénárt. (Györffy: i.h.; Beke: Az erd. egyházmegye. 88.; Documente. XIV. C., III. 205.)

Orbán Balázs (Székelyföld. V. 58., 1. jegyz.) 1227-ből egy Ambrus nevű ózdi plébánost említ, a régi Schematismusra hivatkozva. Még nincs tisztázva, hogy nem az ózdi esperesség papjáról, illetve espereséről van-e szó.

1469-től Vízaknai Miklósné végrendelete alapján a fehérvári káptalan birtoka. (Orbán: i.m. V. 59.; Beke: i.m. 86.)

Templomának ajtaja felett, a szemöldökkövön olvasható felirat újítását vagy újjáépítését örökíti meg, Pekri Lőrinc kurucvezér nevével: „P.L. Anno D.1687M.D.” (Orbán: i.m. V. 60.; Ref. Névkönyv. 1868. 23.) Harangja Radák Ádámné Pekri Teréz ajándéka.

A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció idején átéli a gyorsan egymást követő változásokat és János Zsigmond idejében már unitárius egyház alakul. (Orbán: i.m. V. 59.) Később, bizonyára Rákóczi György korában református lesz és az is marad.

A XVIII. században református anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.; Helységnévtár. 1913.)

Magyarózd település honlapjáról:

A magyarózdi református Egyházközség messzi történeti multra tekint vissza Erdélyben, egyike a legrégebben bejegyzett egyházaknak. Már az első 1227-ből származó feljegyzés is utal Ózdra, mint önálló egyházközségre, az 1332-34-es pápai dézsmák regestrumai Márton nevű lelkésszel az élen említik.

János Zsigmond korában a falu birtokosaiként egy Ózd nevű családot találunk, mely védnöksége alatt az unitáriusoknak keletkezik itt virágzó egyházközségük. A történelmi körülmények miatt ezt követően csak 1786-ból vannak adatok.

Az uradalmi birtok és a astély szomszédságában magasodik a messzire ellátszó magyarózdi templom. A nemesi udvarház és a templom környékén a feltételezések szrint valami római vár vagy castrum állhatott, amire az archeológiai leletekből is következtetni lehet. A parókia dombja pedig a középkorban temetkezési hely volt. Tény, hogy ásáskor még mindig előtünnek régi emberi csontok maradványai és a római korból származó vörös téglák.

A falu régi templomát - a kastélyhoz hasonlóan - Pekri Lőrinc építette a XVII. század folyamán, az idők folyamán azonban nagyon leromlott az állapota, így már 1895-ben megfogalmazódik egy új templom építésének szükségessége. Az új templom alapkőletételét 1909. május 23-án ünepelték, s 1910 augusztusában véget is értek a munkálatok, a felszentelésre augusztus 27-én került sor. Elhatározták, hogy a templomot a néhai báró kegyes emlékezetére Radák templomnak nevezik. Bár ezt mindenki támogatta, ma már senki sem hívja így a templomot.

Annál maradandóbb azonban az a fekete márvány emléktábla, melyet a főbejárattal szemben helyeztek el, és melybe aranyozott betükkel a következő feliratot vésték:

"Isten dicsőségére épült a báró Radák kegyes alapítványaiból és a hívek filléreiből Dr Kenessey Béla püspök, Jancsó Lajos esperes, G. Kovács István lelkész, Korodi Ferenc gondnok idejében. 1909."