Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Balázsfalva - BlajRomániaErdély és PartiumAlsó-Fehér történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

A Küküllőközi dombvidék NY-i végében, az ÉK-ről jövő Kis- és a DK-ről érkező Nagy-Küküllő találkozásánál, az un. Küküllőszögben fekszik a ma városi rangú település, Balázsfalva (Blaj), amely valószínűleg Herbordus fia Balázs után kapta nevét, akinek 1313-ban került birtokába e terület.

1535-ben Bagdi György, a balázsfalvi uradalom birtokosa emeltette a várkastélyt, majd családja kihaltával Bocskai Istváné lett, aki kincstárnokának, Örvendi Pálnak adományozta. Ennek halála után szenterzsébeti Péchi Simon birtokába került, akit Bethlen Gábor megvesztegetés vádjával Szamosújvár börtönébe záratott, és Balázsfalvát a várkastéllyal együtt Bethlen Istvánra adományozta, akiről fiára, Péterre szállt. Bethlen Péter 1643-ban feleségére, Illyésházi katalinra hagyta, halála után mégis kincstári birtok lett. Ezután a Rákócziak szerezték meg: II. Rákóczi György 1649-ben testvérének, Zsigmondnak adta, kinek halála után Rákóczi Ferencre szállt. Ezután ismét a kincstáré, majd 1664-ben végül az Apafi családé lett, s utánuk nevezték el Apafi-kastélynak.

A település első igazán jelentős történelmi eseménye Apafi Mihály idejében esett meg, mikor 1687. október 27-én az erdélyi fejedelem ebben a kastélyban kötötte meg a Buda visszafoglalására indult török fősereget megsemmisítő, majd Erdélybe bevonuló Lotharingiai Károly herceggel azt az egyezményt, amelyben a császári sereg téli ellátása és 700.000 német forint kifizetése fejében a herceg szavatolta, hogy a császár elismeri az erdélyi fejedelemség önállóságát. Az egyezményt azonban bécsi ellenzői nem érezték kötelességüknek betartani, és 1688 elején a veszedelmes hírű Caraffa generálist küldték Erdélybe, hogy a Magyarországnak a Habsburgok fennhatósága alá való tartozását kimondó pozsonyi országgyűlés határozatainak érvényt szerezzen. A generális sikerrel járt, Erdély vezetői 1688. május 9-én Fogarason kijelentették, hogy Erdély ismét Magyarország részévé válik, a további török védnökség nem kívánatos, és a pozsonyi országgyűlési határozatok szellemének megfelelően I. Lipót császár és magyar király oltalma alá helyezik e területet, az erdélyi várakba beengedik a császári katonaságot, valamint éves adót fizetnek.

A kétemeletes, bástyás-tornyos, erős falú épületet, melyről több XVIII. századi leírás is képet ad, a XIX. század közepe táján északi szárnnyal bővítették. A kastély 1737-ben a görög katolikus püspökség birtokába került, majd e vallás romániai betiltását követően (1940-es évek második fele) az ortodox egyház kezelésébe jutott. Jelenleg természettudományi és történelmi részleggel működő múzeum.

/Karczag Ákos/

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 94.


GPS: É 46° 10.427 (46.173779)
K 23° 55.198 (23.919964)

A városközpont északnyugati részén találjuk a várkastélyt, amelynek udvarára be lehet menni, de a főépület nem látogatható.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció