Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Borbánd - BărăbantRomániaErdély és PartiumAlsó-Fehér történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Az Érchegység Aranyosmelléki hegysorához tartozó Torockó-hegység DK-i lábánál húzódó Hegyalja dombvidék D-i részét az Ompolymelléki (Zalatnai) hegysortól elválasztó, NY-ról érkező és itt D-re forduló Ompoly-patak két partján fekszik Borbánd (Weindorf, Bărăbanţ) község.

1299-ben Barbanth, Borbánd néven jelentkezik az okiratokban. 1302-ben villa Barbantina, 1326-ban Barbantino, 1339-ben Barbantina formában fordul elő.

1302-ben plébániatemploma van, ekkor már dézsmát fizet a székeskáptalannak. 1320-ban üresedésben levő plébániája jövedelmét 12 márkára becsülik. 1326-ban Péter plébános képviseli a káptalant egy határjárási ügyben. 1335-ben ugyanez a Péter a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénárt fizet, 1336-ban pedig 3 pensa dénárt. 1335-ben a borbándi plébános tanúként van jelen egy nyilatkozatnál, amelyben a székeskáptalan oklevele szerint egy balázstelki özvegy felszabadít egy családot a szolgaságból. A székeskáptalan egyik 1451. évi oklevelében név szerint meg nem nevezett plébános szerepel.

Mivel a falu nevét a Rajnán túli Brabantból jött hospesekkel hozzák kapcsolatba, és ez a telepítés 1050–1150 közöttre esik; temploma is sokkal korábbi, mint a fenti okleveles adatok. Egy 1299. évi határjárási leírásban a szentkereszt tiszteletére szentelt egyház szerepel. Így kétségtelen, hogy legkésőbb a XIII. században, de még a tatárjárás előtt egyháza megvan.

A ma is álló templom a székesegyház 1277. évi pusztítását követő újjáépítésének stílusát mutatja: a szentély magas keresztboltozata, bimbós gyámkövei, Agnus Dei záróköve, lőréses ablakai, a két megmaradt oszlopfő, mind-mind a XIII. századra mutatnak. Eredetileg román stílusú, egyszerű lapos mennyezetű bazilikatemplom volt. Ekkori sekrestyeajtajának félköríves kerete is.

Az 1929. évi újításkor a vakolat alól az északi falon előtűntek a román kori félköríves ablakok, amelyeknek kerete azonos a székesegyház tatárjárás előtti kis román ablakaival. A szentély egyenes záródású. Diadalíve már a kezdődő csúcsíves stílust képviseli. Déli és nyugati csúcsíves ajtókeretei a XV. században készültek, 1451 körül. A mai csúcsíves ajtókeretek ősét a cinteremben elásva találták meg 1929-ben. A déli oldalon a XV. században nyitott félköríves ablakok már reneszánsz hatást mutatnak, de ezeket durván megfaragták, hogy az ablaknyílás nagyobb legyen. Mózes alapzatú szószéke a XVI. század alkotása: Mózes vállain áll a szószék az evangélisták féldomborműveivel és jelképeikkel. Szent Jánosé eltűnt. Kovács András szerint a gyulafehérvári székesegyházból származik 1630 előttről. Ugyancsak 1929-ben a középkori vezeklés érdekes emléke, egy szégyenkő került elő.

A templomot egykor várfal vette körül, amelyből jóformán csak a kaputorony maradt fenn.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 585-586,


GPS: É 46° 6.061 (46.101021)
K 23° 34.866 (23.581106)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció