Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szászvolkány (Wolkendorf, Vulcan) község a Persányi-hegység (vagy másik nevén: Geister-erdő) D-i lejtőjén, a Barcaság Ny-i szélén, a Barca-patakból korábban kiszakadt Újárok vize mellett fekszik. 1369-ben villa Wolkendorf néven jelentkezik a forrásokban. 1377-ben Wolkan, 1488-ban Wolkendorf formában fordul elő.

1421-ben falut a törökök annyira elpusztították, hogy csak a Zsigmond király kedvezményeinek segítségével tudott megújulni. 1529-ben a moldvai fejedelem Petru Rareş seregei, 1658-ban pedig török csapatok égették fel a falut.

Mai temploma helyén a XIII. században épült román stílusú templom állott, amelyből csak a félköríves diadalív maradt meg. A XIV–XV. századtól kerítőfallal vették körül. A töröktől megrongált templomot gótikus stílusban építették újjá a XV. században, a nyolcszög három oldalával záruló (poligon) szentéllyel. A szentély boltozatának bordái emberfőt ábrázoló gyámköveken nyugszanak. A hajót a XVI. század közepén építették át. 1603-ban a belháborúk alatt a havasalföldi vajda császári segédcsapatai betörtek a templomvárba, néhány lakost megöltek és a terményt elrabolták.

1611-ben Báthory Gábor csapatai megostromolták a templomerődöt és egy tornyot felgyújtottak, ahová a védők visszahúzódtak. Csak hatan maradtak életben. Az egész falut a templommal és templomvárral együtt felégették. A templom ekkor annyira megrongálódott, hogy 54 évig csak a szentély mellé épített kápolnát tudták használni.

1665-ben a XIII. századi falakra új boltozatot építettek a szentélyben, míg a hajó kazettás mennyezetet kapott.

1760-ban újra megújításra szorult. A leégett fatorony helyébe a meghosszabbított hajóhoz 1793-1794 között kőtornyot, a templomba fa karzatot építettek. Kultusztárgyai közül az 1741-ben készült kehely formájú kő keresztelőmedence értékes.

A templomerőd részben ovális, részben szögletes formájú. A bejárat szurokorommal és csapóráccsal védett.

Délnyugaton és délkeleten tornyok maradványai találhatók. Egy ajtó fölött a déli oldalon az 1529-es dátum figyelhető meg. Nyugati oldalán 1630-ban a kerítőfalat kijavították és megemelték. Ugyanezen az oldalon 1684-1686 között egy tornyot emeltek, ami harangtoronyként működött. 1808-ban a nyugati falhoz építették fel a városházát is. 1827-ben és 1833-ban javítási munkálatok zajlottak a templomerődben, ezekre a műveletekre emlékeztet egy felirat a kerítőfalon.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 803-804.