Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csabdi, Pusztatemplom

Csabdi falu központjától délnyugatra húzódó dombsor oldalában, a Nagyegyháza felé vezető útdélnyugati oldalán, az úttól kb. 250 méterre található az a templomrom, amelyet a község kataszteri térképe „Puszta templom”-ként, a 25.000-es katonai térkép pedig – tévesen – „Török-rom”-ként tüntet fel.

A templomromot egy körárok veszi körbe, amely egy 25 méter átmérőjű belső területet övez, az árok belső oldalán egykori kőfal nyomaival. Az árok szélessége 5-6 méter. A templomrom 1969. évi ásatása alkalmával derült ki, hogy az árok eredeti mélysége a keleti oldalon 3,5 méter, az északi oldalon 2 méter volt.

Az újabb tereprendezés miatt ma már sokkal sekélyebb. A plató szélén húzódó kőfal csak a keleti oldalon került elő. Az ívelő falcsonk megmaradt hosszúsága 3,5 méter, szélessége 1 méter volt. A templomromról szinte minden korábbi, műemlékekkel fog lalkozó munka megemlékezik, az árkot azonban csak kevesen említik. A megye monográfusa,Károly János a templomot körülvevő árokról csak annyit közölt, hogy: „…a falu feletti dombon, hol mély kerekded árokkal körülvéve ma a temető van, állt hajdan a régi templom.”

A templomromot és környezetét 1969-ben Pamer Nóra tárta fel, 2 ásatásának ismertetését azonban csak 1994-ben tette közzé. Az ásatás keretében Pamer Nóra két árokkal vágta át a templomot körülölelő árkot, így tudta meghatározni annak említett eredeti mélységét és a plató belső oldalán futó kőfalat. A román stílusú templomot a 13. század elején építethették, majd még ebben az évszázadban sor kerülhetett az átépítésére is. A 16. században pusztult el és hagyták fel végérvényesen. Dénes József gyűjtésében az objektum templomerődként jelenik meg, majd Miklós Zsuzsa, Nováki Gyula és Skerletz Iván Fejér megyei várkutatása is megemlíti.

Terei György és Nováki Gyula 1996-ban mérték fel az árkot és a környezetét. Legutóbb Terei György kutatásai alapján Tolnai Gergely foglalta össze a csabdi templomrom erődítésére vonatkozó ismereteinket. Nem tekinthető tisztázottnak, hogy valójában mi is volt az árok valódi funkciója. Hatházi Gábor szerint templom körüli temetőt kerítő árok lehetett. Kérdés, hogy ehhez nem túl nagyok-e az árok méretei, másrészt a templom fala és az árok széle nagyon közel van egymáshoz. Az árok belső oldalán megtalált falnak is lehetett védelmi funkciója. Miklós Zsuzsa ugyanakkor azt a lehetőséget is felvetette, miszerint nem elképzelhetetlen, hogy a körárok egy a templomnál korábbi erősség árka lehet és az erődítés pusztulása után templomot építettek a közepére, a kőfal pedig cinteremfalként létesült. Mindezek eldöntéséhez további kutatások szükségesek.

Forrás: Feld István – Mráv Zsolt – Nováki Gyula - Terei György – Sárközy Sebestyén - Fejér megye várai az õskor tól a kuruc korig Magyarország várainak topográfiája 3. kötet

Károly J., 1896–1904. V. 251– 252.
Pamer N. 1970.
Pamer N. – KOVÁCS É., 1994. 307– 318.
Pamer N. – KOVÁCS É., 1994. 307– 318.
Tolnai G., 2001. 42– 44.
Hatházi Gábor szíves szóbeli közlése.
Miklós Zsuzsa szíves szóbeli közlése.