Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

CsővárMagyarországPest vármegyeNógrád történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Videók
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Csővár

A Pest megyei Csővár községhez tartozó 349 méter magas mészkőcsúcsra épített vár, a Gödöllői dombság északi végén, a Cserhát nyugati vonulatának szélén helyezkedik el. A várhegyről szép panoráma bontakozik ki előttünk az Alföld irányába, a hegységet záró Naszály tömbje felé és a hullámzó Cserhát keleti része felé.

A középkorban a történelmi Nógrád megyéhez tartozott. Valószínűleg a Nézsai és Csövi (Csői) családok ősei építtették a 13. sz. végén. A Csői család birtokolta Mátyás király uralkodásának időszakáig. Csői Miklós hatalmaskodásai miatt Mátyás király 1470 januárjában elvette tőle birtokait, a várat ettől kezdődően a Nézsai család birtokolta.

1474-ben Mátyás király 1474-ben Parlagi Györgynek adta zálogba. 1486-ban visszaszállt a koronára, ekkor Corvin Jánosé lett, aki eladta Ráskai Balázsnak. Ez az időszak, a 15/16. század fordulója nevezhető a vár fénykorának. A gyors karrierrel az ország vezető főurai közé emelkedő Ráskay Balázs húsz évig viselte akirályi tárnokmesteri tisztet. Csővár — talán Budához való közelsége miatt — a humanista  műveltségű báró egyik székhelye lett és kényelmes lakópalotává alakította a várat. Nem véletlen, hogy a XVIII—XIX. századi források és a máig élő mondák csak az ő nevét őrizték meg, sőt a vár építését is - tévesen - neki tulajdonították.

A Jagellók udvarában jelentős szerepet játszó, itáliai kapcsolatokkal rendelkező főúr már az új stílust, a reneszánszot hozta
Csővárra. Valószínű, hogy építkezései főleg a déli épületszárnyat érintették. A várudvarra nyíló ajtókat, a déli meredek sziklára tekintő ablakokat gazdag reneszánsz keretek díszítették. 1518 után a török veszély növekedésével a katonai jellegű építkezések kerültek előtérbe.

A Ráskaiak a mohácsi vészig birtokolták Csővárat, majd 1523 táján a kor hírhedt alakja, Bebek Ferenc vette birtokába. A Bebekek uralma idején, 1530-40 körül kerülhetett sor a vár megerősítésére. E munkák főleg a nyugati oldalon folytak, az erődítés legerősebb eleme az északnyugati sarkon felépített nagyméretű ágyúrondella volt. A törökök 1544-ben foglalták el, őrségének összetételéről 1554-ből zsoldlista maradt fenn. Fülek elfoglalása után néhány évvel a stratégiai jelentőséggel nem rendelkező várat felhagyták, megindítva ezzel ma is tartó pusztulását.

A várrom az itt birtokos Prónayak korában kezdetben kőbányául szolgált. Az 1735-40 között épített acsai kastélyukhoz sok követ szállítottak innen. 1778-ban már említésre kerül, hogy Prónay László őriz egy, a várból előkerült feliratot, mely Ráskay Balázs itteni építkezéseit örökítette meg. Ez a kő talán akkor került elő, amikor 1835-40 körül a Prónayak a belső vár északkeleti sarkában egy vadászlakot alakítottak ki. A követ, mely később eltűnt, 1930 körül Gerengay Pál penci tanító fényképezte le..

A vár területén Jakus Lajos és Patay Pál irányításával 1954-ben, 1958-ban és 1961-ben rendezési, kutatási és kisebb állagvédelmi munkák történtek. 1954 decemberében a várban végzett tereprendezési munkák során jelentős faragottkő-anyag került a penci falumúzeum birtokába. 1958-ban sor került az összedőléssel fenyegető öregtorony délkeleti sarkának aláfalazására.

1959-ben a várrom akkori állapotát tükröző alaprajzi felmérést készített Patay Pál a belső várról. 1961-ben kéthetes tereprendezési munka keretében kiirtották a romokat borító növényzetet, elhordták a felhalmozódott törmeléket, betemették a kisebb gödröket. A munkák elkezdése előtt a belső vár területén egy csővári lakos egy IV. Béla-dénárt talált. Ez a munkák során előkerült leletanyaggal együtt a penci falumúzeumba került.

Az ezt követő közel fél évszázad alatt a folyamatos karbantartás hiányában a pusztuló falakat újból benőtte a növényzet. 2006-ban civil kezdeményezésre az erdészet közreműködésével kezdődött meg a vár ismételt kitakarítása, melynek köszönhetően napjainkban is javarészt áttekinthető a vár területe. Sajnos a folyamatos gondozás hiányában az elmúlt évtizedben a természet újult erővel hódítja vissza a vár területét.

A várromok leírása

A ma látható vármaradványok két főrészre tagolódnak: a hegytető magasabb, lapos részét elfoglaló belső várra, valamint az azt körbefogó, alsóbb szinten fekvő külső várfalövre. A kettőt mély árok, illetve falszoros választja el. A majdnem szabályos D alakú belső vár négy főrészre osztható: a várfalra, az ehhez támaszkodó épületszárnyakra, az ezek által közrefogott várudvarra és végül a délnyugati sarokhoz kívülről kapcsolódó öregtoronyra. Mindezekből már csak a torony délnyugati sarka és a keleti épületszárny udvar felőli falának egy szakasza áll jelentős magasságban.

Másutt a falakból csak 0,5-2 m-es szakaszok maradtak meg, sőt a déli részen még ennél is nagyobb a pusztulás. A belső vár körítőfalának vonala végig jól követhető, bár a déli és a keleti oldalon általában nem maradt meg az udvarszintig. A várfalhoz támaszkodó épületszárnyak közül a keleti maradt meg a legjobb állapotban. Belső, nyugati fala majdnem teljes hosszában áll, középső részén mintegy 8 méter magasan.

A nyugati részén találjuk a mai állapotában is monumentális ciszternát, mely kissé a déli épületszárny alá nyúlik. Valószínű tehát, hogy az épületszárny megépítése előtt vésték a sziklába a 4 méter belső átmérőjű, téglával kifalazott kerek vízgyűjtőt, később azonban ma már elpusztult felépítménye — kútháza — az épületszárnyhoz támaszkodott. A ciszterna téglákból rakott, függőleges fala a jelenlegi terepszinttől mért 2,5 m mélységben kezdődik. A belső várat a déli oldal kivételével mély, 10-20 m között váltakozó szélességű árok veszi körül.

Az árok külső oldalán, de a belső vár udvarszintjéhez képest jóval mélyebben fut a külső várfalöv. Ez a belső vár falától 8 m-re a déli oldalon is megtalálható, ahol a meredek sziklás hegyoldal miatt nem volt szükség sziklaárok kialakítására. Ehhez a külső falhoz csatlakozik a legjobban támadható nyugati oldalon a kaputorony és a rondella is.

A kaputorony megépítése nem az egyetlen olyan munkálat volt, amivel a kapu és egyáltalában a legkönnyebben támadható nyugati oldal védelmét fokozni kívánták. Az északnyugati sarkon megépítették a mintegy 18 m átmérőjű, másfél méter falvastagságú félkörös rondellát, a rondella és a kaputorony közötti szakaszon pedig egy földsáncot alakítottak ki. A kőből épült rondella külső falazata mára erősen leromlott, általában csak a falmag áll a külső szinthez képest 6-7 m magasan.

A vár fejlődéstörténete

Az első időszakban, bizonyára a XIII. század második felében, csak a D alakú belső vár épült fel, amely ekkor 2 m vastag várfalból és a keleti épületszárnyból állt. A vár egyszerű kapuja a természettől legjobban védett déli várfalban lehetett. A várban ekkoriban fából vagy más, egyszerűbb anyagból emelt gazdasági épületekkel is számolni kell.

A nyugati, legveszélyeztetettebb oldalon, nem tudni, pontosan mikor, felépült a kétemeletes öregtorony. Az északi fal belső oldalán megépülnek egy újabb, valószínűleg gazdasági rendeltetésű szárny helyiségei. A XV. század közepe körül készülhetett a kerek ciszterna, és valószínűleg a század második felében az egységes építménynek tűnő déli épületszárny.

Az építés-bővítés egy részét még a Csői—Nézsai családokhoz köthetjük, de nagy részük az 1482 körüli időre, a Parlagi család birtoklására tehető. A belső vár teljes kiépülése azonban Ráskay Balázs uralma alatt következett be. A XV. század végénél jóval előbb készülhetett el a külső várfalöv a délnyugati külső kapuval, de valószínű, hogy Ráskay itt is építkezett. Nem kizárt, hogy a nevével ellátott feliratos kő a külső kapu ekkor emelt kaputornyán állt.

1518 után már nem került sor a lakályosságot és a reprezentációt szolgáló építkezésekre. A török veszély növekedésével a katonai jellegű építkezések kerültek előtérbe. A Bebekek uralma idején, 1530-40 körül kerülhetett sor a vár megerősítésére. E munkák főleg a nyugati oldalon folytak, hiszen ez volt a legkönnyebben támadható oldal: a szomszédos, a Várhegynél magasabb Vashegyről könnyen elérhető volt ágyúkkal a vár.

Az erődítés legerősebb eleme az északnyugati sarkon felépített nagyméretű ágyúrondella volt. A rondella felépítésével egy időben sáncokat és árkokat alakítottak ki a nyugati vároldal előtt, és ekkor készülhetett az északi és keleti félkörös védőmű is.

Az egyre növekvő török fenyegetettség mellett, ezek a munkák azonban nem sokat segíthettek a vár rossz stratégiai helyzetén. A környező várak elestét követően Csővár pusztulása szükségszerű volt.

Források:

Feld István — Jakus Lajos — László Csaba: Csővár
Studia Comitatennia 7. - Fejezetek Pest Megye történelméből I. 1979

Feld István: A csővári vár
Müemlékvédelem - XXII. 1978 - 236-242 old.

GPS: É 47° 49.320 (47.822002)
K 19° 18.401 (19.306681)

Információk: A települést a Kinizsi és Rákóczi út találkozásánál hagyjuk el a "piros L" túrajelzést követve. A földúton elöször a vadászház mellett haladunk el, majd átkelünk a Sinkér patakon. Cirka 500 méter megtétele után, követve a vár jelzést, balra haladunk tovább a várhegy és a Vas-hegy nyergéig. Itt balra tartva 300 méter után érjük el Csővár romjait.

A vár megközelíthető a Csővárról Nézsa felé haladó, jó minőségű földúton is. A települést elhagyva, kb. 1 km után az út enyhe törésében érjük el a szántóföldön balra kezdődő földutat. Itt van parkolásra is hely. Kb. 300 métert megtéve érjük el a "piros L" jelzést, majd ezen tovább haladva jutunk fel a várhoz.

Kirándulásunk alkalmával érdemes a Vas-hegy sziklapereméhez is ellátogatnunk. A vár a "piros" jelzésen Nézsa irányából is elérhető a Vas-hegy érintésével. A távolság a várig hasonló, mint Csővárról.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció