Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Somló vára

Doba község Devecsertől 13 kilométerre északnyugatra, a 431 méter magas vulkáni tanúhegy, a Somló északkeleti lábánál fekszik. A hegy északi irányába néző meredek bazaltpereme felett, egy különálló kis bazaltkúpon állnak Somló várának tekintélyes romjai.

Somló vára első ízben Szent László királynak 1093-ban kelt oklevelében szerepelt "castrum Somlyó" alakban, amikor a tihanyi apátságot birtokaiban megerősítette. Az oklevelet azonban a szakértők hamisnak tartják, szerintük 1389-90-ben készülhetett. A vár építésére királyi várként, feltehetően a tatárjárás után kerülhetett sor, de csak az 1352-ben keltezett oklevélben szerepel "castrum Somlo" néven, amikor Nagy Lajos király Chenik fia Jánostól elvette és Heym fia Benedeknek adományozta. Királyi vár 1370-ben és 1380-ban, amikor várnagya Ákos bán. 1386-89 között Zámbó Miklós zálogbirtoka volt.

Zsigmond 1389-ben Garai Miklós nádornak és testvérének Jánosnak s örököseinek adta cserébe a Valkó vármegyei Ivánkaszentgyörgyét, mely adományt a király 1408-ban megerősített. 1443-63 között a Rozgonyiak kezén van, de még 1464 előtt csere útján a tapsonyi Anthimiaké lett. Mátyás király 1464-ben Anthimi Jánost elítélte, és a birtokot Kanizsai László király lovászmesternek adományozta. Ennek ellenére 1470-ben újra a Garai családé. Garai Jób 1479-ben Mátyás királynak adta el a várat, aki viszont 1480-ban kedvelt hívének, Kinizsi Pálnak ajándékozta. Kinizsi 1490 után Szabolyai Istvánnak, Szepes vármegye örökös főispánjának és fiainak zálogosította el, aki János és György fiaival együtt 1495-ben királyi adományul is megkapta. A Szapolyaiak azonban még ebben az évben 12 000 arany forintért Erdődi Bakócz Tamás egri püspöknek és testvéreinek adták el.

Bakócz a várat teljesen rendbehozatta. Ekkor készültek el a vár faragott ajtó-, ablakkeretei, a boltíves és tornyos kápolna. Bakócz Tamás 1501-ben, majd 1517-ben végrendeletileg unokaöccsének, Erdődi Péternek hagyományozta Somló várát és tartozékait. 1517-ben az örökhagyás ellen Fosztony János győri püspök tiltakozott, és amikor magát a vár birtokába beiktatta, Bakócz emberei a beiktató királyi megbízottat megsebesítették. Erdődy Péter II. Lajos király jóváhagyásával megkapta a várat, 1518-ban Werbőczy István királyi hétszemélynökkel, a későbbi nádorral kölcsönös örökösödési szerződést kötött.

Somló vára az Erdődy család birtoka 1548-ig, amikor Erdődy Péter, devecseri Csoron Andrásnak zálogosította el 2000 forintért, majd 1558-ban örök áron neki és gyermekeinek Jánosnak, Katalinnak és Margitnak eladta, Csoron János halála után, 1597-ben leányai osztoztak a birtokon, Somló vára Anna kezével Liszthy Istváné lett. A kincstár még ebben az évben pert indított a birtoklás ellen. A hosszan elnyúló per miatt a vár állagmegóvásával senki sem törődött, ezért kénytelen volt az 1638. évi országgyűlés a vár megerősítését elrendelni.

Csoron Anna halála után fia Ferenc, ennek halála után özvegye rátóti Gyulaffy Zsuzsanna, majd ennek fia Liszthy László, a költő bírta. László állítólag rablólovag volt, amiért a bécsi törvényszék halálra ítélte és lefejezte. Ezután több családtagnak volt részbirtoka a várban, így a Koháry, Lippay családnak telekesi Török Jánosnak és nejének gersei Pethő Margitnak, majd ezek fiainak Imrének, Istvánnak és leányainak Annának, Zsuzsannának és Máriának. 1675-től azt olvashatjuk, hogy dennai Fintay Pálnak és a Balassáknak is voltak itt részeik.

A vár utoljára II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, 1707-ben szerepelt, amikor Bottyán generális foglalta el és hozatta rendbe. A Rákóczi szabadságharc bukása után a hadi jelentőségét elvesztve romlásnak indult. Sümeg erősségének fennhatósága alá került, azonban állandó örséget nem kapott.Időnként pattantyúst küldtek Sümegről, hogy rendbe hozzák az ágyúkat.

Hosszan elnyúló pereskedés után, 1735-ben a már rommá vált vár és uradalma visszakerült az Erdődyek birtokába. 1820-ban a vár alatti Doba községben, Erdődy Kajetán gróf építtette fel  pompás és szintén Somlóvárnak nevezett emeletes kastélyát. Feltehetően sok faragott követ hordtak el a vár anyagából, ami csak siettette annak végromlását. Az Erdődy család egészen a II. világháború végéig tartotta kézben birtokait, köztük a romos Somló várat is.

A vár leírása:

A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár déli oldala előtt egy megközelítően 8 méter széles száraz árok húzódik, amely a keleti oldalon a szinte függőleges falban végződik, míg a nyugati oldalon a hegyoldalban tűnik el. Eredetileg cölöpökön álló híd vezetett keresztül rajta a vár felvonóhidas kapujához. A kapubejárat ma még aránylag elég ép állapotban van, perselyében helyezkedett el a felvonóhíd hengeres végződése. A kapunyílás fölött látható a felvonóhíd csigájának nyílása, jobb oldalán lőréssel. A kaputól vezető szűk, fallal védett sikátor, mintegy háromnegyed részben öleli körbe a várat. A sikátorból az ajtón keresztül jutunk a vár első udvarában, ahol egy különálló torony emelkedik a magasba. Korábban őrtoronynak tartották, ma inkább lépcsőfeljárónak vélik. Az előudvart nyugatról kétemeletes, földszinti helyiségben még ma is látható, egykor az őrség elhelyezésére szolgáló dongaboltozatos épület zárja le. Ennek délre néző falában, valamint az előudvar keleti védőfalában lőrések találhatók.

Az előudvarból egykor felvonóhíddal ellátott ajtó vezetett egy szűk sikátorba, amelyből a délre nyíló kapun át a belső udvarba lehetett jutni. A belső udvar déli sarkában egy ciszterna van, vele szemben egy ajtónyílás vezet abba a helyiségbe, amely fölött emelkedik Somló várának jellegzetes hatszögletű, gúla alakú tornya. A régi írások a vár konyhájaként említik a helyiséget, a tornyot pedig a konyha kéményének. Az újabb feltevések szerint viszont ez volt a vár kápolnája, melyet egykor Bakócz Tamás rendezett be. A ciszterna közelében a várépület falából négyszögletes kisebb torony ugrik elő, melynek északi és déli falcsonkjaiból egy-egy kisméretű ablak faragott bélletének fele kiáll. A belső udvar keleti végét csúcsíves boltozatú, nyílt csarnok zárja le. A középen levő négyszögletes oszlop és a jobb oldali csúcsív még áll, míg a baloldalinak csak a fele van meg. Innen egy ledőlt falú helyiségbe, majd még egy helyiségbe vezet az út, ahol az emeletre vezető Lépcső nyomai ma is láthatók. Mindkét helyiség második emelete gerendás mennyezetű volt, és a második helyiség második emeleti részén még kivehető az egykor ott állott kandalló maradványa. A várfalon túl, keletre találjuk a vár feltárásakor előkerült, eddig egyetlen alaprajzon sem szereplő őrtorony maradványát. Talán figyelőtorony lehetett.

A várban a világháborút követően 1962-ben végeztek állagmegóvási munkálatokat, de részletes feltárás nem történt. Majd az ezredfordulót követő évtizedben történtek lépések a vár falainak állagvédelmére, a veszélyes falszakaszok újrafalazására, megerősítésére. 2021-ben kezdődtek meg Somló várának legutóbbi turisztikai célú fejlesztési munkálatai. A 2022-ban befejezett program célja az Alsóvár valamennyi épületszerkezetének hosszú távú stabilizálása, megóvása és helyreállítása volt. A délnyugati ún. „kaszárnya” szárny faltesteinek és falkoronáinak kiegészítései, az épületszárny félnyeregtetős lefedése történtek meg, a délkeleti szárnyban pedig a sütőház értelmező helyreállítására került sor. A belső udvarban kialakításra került a kaszárnya épület bejárata, a hozzá felvezető fa lépcsővel, illetve megtörtént az egykori fahíd és a hídpillérek rekonstrukciója is. A felsővárban kisebb állagmegóvás történt, melynek területe szabadon bejárható, míg az alsó vár a látogatási időben ingyenesen tekinthető meg. Az elhelyezett tájékoztató táblák bemutatják a vár történelmét és az erődítéssel kapcsolódó érdekességeket. A vár részletes régészeti feltárása azonban a jövő feladata maradt.

Források:

Koppány Tibor: A Veszprém megyei Somlyó vára
Dely-Juhász-Karádi-Koppány: Vártúrák kalauza II. 1976
Kupovics Renáta: Somló vára
A www.varak.hu honlap korábbi szócikkének szöveganyaga
Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram 2022