Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bethlen - BecleanRomániaErdély és PartiumSzolnok-Doboka történelmi vármegye - Vár ()

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép
  • Szállás

Bethlen vára


A Mezőség É-i peremén, a Szamosmelléki dombvidék Bethleni ágában, az itt Ny–DNy-ra tartó Nagy-Szamos bal partján, a D-ről érkező Mélyes (Medgyes)-patak torkolatánál fekszik Bethlen (Beclean) városa. 

Egykori vára valószínűleg 1438-ban épült, amikor a Budai Nagy Antal-féle felkelés után Bethlen Gergely kért és kapott engedélyt Albert királytól egy itteni kővár építésére. A vár lassan épülhetett, mert ilyen minőségében először csak Bethlen Farkas idejében, 1543-ban említik (addig mindössze a Bethlenek itteni udvarházairól vannak feljegyzések).  Ekkor négybástyás, vizesárokkal övezett komoly erősség volt (Szent Farkas tiszteletére emelt várkápolnával). Épületeiről némi tájékoztatást adhat az 1570-ben Patócsi Gáspár és testvére, Patócsi Ferenc utódai közötti megejtett osztozkodásról szóló irat, mely szerint a reneszánsz várból a Fejér- és a Kígyós-bástyát, egy borpincét, két nagy boltot és kilenc kőházat kapta az egyik fél, a Kerek- és a Szeges-bástya szintén kilenc kőházzal pedig a másik fél tulajdonába került. 1589-ben a vár kiterjedt uradalmához már 36 község tartozott. 1659-ben Béldi Pál birtokába került az erősség, melynek területén ekkor jelentős (ház)építkezések kezdődtek (egy Béldi idejéből, 1661-ből való részletes leltár a vár ingó és ingatlan javait vette számba). 1674-ben az un. "fűvesztős bolt"-ban végeztette ki Apafi Mihály erdélyi fejedelem a megsértésével vádolt Bánffy Dénest, akit aztán a falu református templomában temettek el. Béldi kegyvesztettsége után, 1678-ban Apafi adományaként ismét a Bethleneké lett a vár. Bethlen Farkas, Elek és Gergely a közös tulajdonba kapott várat később felosztották maguk között. A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc idején a labancok és a kurucok által felváltva ellenőrzött, majd ez utóbbiaktól felgyújtott várat 1707-ben a császáriak használhatatlanná téve lerombolták. Valószínűleg az elpusztult erősség széthordott köveiből épült fel a XVIII. századi homlokzatú barokk Bethlen-kastély, ez a négyszög alaprajzú, egyemeletes, erkélyes és manzárdtetős főúri épület, melynek boltíves kapuja felett a családi címer díszlett, s jókora gondozott park tartozott hozzá. (A faluban volt egy másik – mára elpusztult – Bethlen-kastély is, ez sokszögű saroktornyai után ítélve XVII. századi építmény lehetett, emeletes főépületének homlokzati, barokk oromfalát a családi kígyós címer ékítette).

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 519.



GPS: É 47° 10.857 (47.180950)
K 24° 10.696 (24.178259)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció