Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bossány - Nagybossány, Reneszánsz várkastély

Nagybossány (Veľké Bošany) Bossány településrésze, egykor önálló falu, amely Simonytól 10 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó bal partján fekszik. Első írásos említése 1183-ban Bossa néven történik. A Bossányi család ősi fészke. Nagybossány neve 1411-ben bukkan fel először Nogbassan' néven, miután a birtokot a család tagjai között felosztották.

A napjainkban látható várkastély helyén már a 15. század első felében állt egy fa udvarház. Ezt régészeti kutatásokkal igazolták. Majd ennek a leégése után, egy háromszobás kő épület létesült a 15. század második felében. 1550-ben kezdték el kiépíteni négy sarokbástyás várkastéllyá, azonban a tervezett négy szárnyból, csak két és fél szárny épült meg.

Az erősség építtetője valószínűleg Bossányi György fia, János lehetett. Alapvető funkciója a család és a környékbeliek védelme volt a török időkben. Különösebb hadi esemény viszont egészen a Rákóczi-szabadságharcig nem köthető hozzá. Bossány várkastélya már 1704-ben a kurucok kezére került. A Bossányiak beálltak a kurucok közé és az erősség a Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc védelmi vonal része volt. 1708. április 30-án Bercsényi innen tájékoztatja Rákóczit a kiadott parancsokról. A trencséni vesztes csata után Ocskay és a Bossányi család több tagja átállt a császári oldalra, egyedül az ifjú Bossányi János maradt meg Rákóczi hűségén.

1776-ban Bossányi Imre, 1793-ban lánya, Bossányi Mária és férje, Motesiczky Pál végzett barokk átalakításokat a várkastélyon. 1813-ban bérbe adták a kastélyt, amely bőrfeldolgozó üzemmé alakult át. Majd 1857 körül Bossányi Simon nyitrai alispán Schmidt Adolfnak, a bőrgyár tulajdonosának adta el. Az ipari tevékenységnek is köszönhetően fokozatosan lepusztuló épületet később bőr és halzsír raktárnak használták.

Az egykor erődítést 1887-ben Könyöki József mérte fel és írta le akkori állapotát: "A nyitravölgyében Nyitrától vagy 20 kilométerre fekszik Nagy Bosány a nemes Bosányi család ősi vára. Az ország út a vár éjszaki és nyugati oldalán húzódott, de attól egy 10 méter széles mély árok választotta el. A pontozott vonalú fal és torony, legújabb időben, a jelenlegi birtokos, Schmidt úr által, állítólag életveszélyeztető állapota miatt romboltatott le; az alapfalakat azonban még tisztán látni. Az épület déli falában levő nagyobb ablakok szintén egészen újak. Az épület nyugati szárnya mély pinczékkel bír, melyben még most is láthatók a börtönök egyes czellái a falakban levő erős vaskapcsokkal és lánczokkal. Az épület semmi nevezetességgel nem bír és a hajdani nemes úri lak jelenleg bőr készületek és halzsír raktárul szolgál."

A 20. század elején Salzberger János vásárolta meg a kastélyt, aki 1903-ban felújíttatta az épületet. A tulajdonost a II. világháború alatt innen hurcolták el a németek. Ezt követően államosították, volt iskola, majd raktár. Megújulása már az ezredforduló előtt megkezdődött, de 1990 felhagyták. Végül negyedszázaddal később, a közelmúltban fejeződött be a kastély teljeskörű megújulása.

Források:

Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda, Királyi Universitás 1796–1799.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára... Pest, Fényes Elek 1851
Könyöki József: Nagybossány - 1887
Bossány település honlapja: www.bosany.sk
Szöllősi Gábor: Bossány várkastély www.varlexikon.hu
Keserű László: Terepbejárási feljegyzések - www.varak.hu - 2025