Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Lednic vára

Lednic (Lednica) falu felett nyugatra, egy hosszan elnyúló, északkelet–délnyugati irányú meredek sziklagerinc északkeleti, különálló részén épült fel Lednic vára. A nehezen beépíthető, keskeny sziklagerinc északi része adott helyet az 50x18 méter területű belső várnak. A legkorábbi része egy 5x6 méter belső méretű, négyszögletes alaprajzú torony volt, mely a 13. század második felében épült. E torony maradványa a belső vár délkeleti részén ma is megvan.

A 13–14. század fordulóján épült a sziklagerinc északnyugati oldala alatt a palota épülete egy ciszternával. Ekkor alakították ki a palotához délnyugatról kapcsolódó kis udvart, amelyet a sziklagerincet átfúrva készített, 1,3 méter széles és 9,5 méter hosszú alagúton át lehetett megközelíteni a később épült, délkeleti barbakán felől. Az említett palotaépületet és udvart a 14. század során délnyugati irányban tovább bővítették. Valószínűleg ekkor építették a DNy-Ny-i irányban egyre magasodó, keskeny sziklagerinc tetejére azt a  fából készült őrtornyot, melyet később kőépülettel váltottak fel. A középkori várból 80, sziklába vésett lépcsofokon át, jutottak el a sziklacsúcson létesített megfigyelöhelyhez.

A 15. századi átépítések során a palotaépület kis udvarát tovább szűkítették, hogy újabb helyiségeket csatolhassanak az északkeleti palotához. Ekkor készülhettek a palota egyes boltozott helyiségei, valamint az a két nagy erkély az északi homlokzaton, amelyről a Vág felé nyílt remek kilátás.

Valószínűleg a 15. század második felében épült a közelítőleg patkó alaprajzú barbakán a sziklán átvezető folyosó délkeleti bejárata elé. A 15. és 16. századi további építkezések során a sziklagerinc D-DK-i oldalához háromszögletű külső várat építettek, melynek ekkor emelt falait a keleti és a délkeleti oldalon a 16. században külső támpillérekkel erősítették meg. Ezzel a vár kiépítése lényegében lezárult. Ezt követően már csak kisebb kiigazítások történtek az épületen.

Története:

A vár építtetője feltehetőleg Csák nembéli Márk ispán lehetett, aki 1259–1262 körül volt az itteni uradalom birtokosa. Rokona, Csák Máté kezébe került a vár 1310 körül, mely az erősség első említése is egyben.

Halálát követően királyi vár, melyet Nagy Lajos király 1347-ben a Rátót nembéli Paksi Olivér tárnokmesternek adott. Utódai 1392 előtt cseh uraknak adták zálogba, majd 1403 táján Zsigmond király a morva Corniczi Bieliknek juttatta, ugyancsak zálog gyanánt. Az ő leszármazottai birtokolták 1475-ig. Közben 1432 novemberében a husziták foglalták el, 1444-ben a  Giskra pártján lévő várak között sorolták fel.

1475-ben Mátyás király hozzájárulásával a Korompai Nehéz család váltotta magához. 1504-ben II. Ulászló jóvoltából a Podmaniczky család kapta meg, amely azonban nem tudott a vár birtokába jutni, mert Korompai Nehéz özvegye Ráskay Balázs tárnokmesternek adta zálogba, tudomást sem véve a királyi adományozásról. 1515-ben Ráskay továbbadta a várat Sárkány Ambrus országbírónak, aki 1525-ben az uralkodótól adománylevelet is szerzett rá.

1533 novemberében Podmaniczky János és Rafael foglalta el a várat. Podmaniczky Rafael halála (1558) után I. Ferdinánd király Telekessy Imre főkapitánynak adta érdemei elismeréséül 1559. június 2-án. Tőle unokájához, Telekessy Mihályhoz került, aki várnagyával, Moncsek Kristóffal közös hatalmaskodásaival és rablásaival rettegésben tartotta a környező vidéket. 1600 karácsonyán Telekessyt elfogatták, vagyonát elkobozták, őt pedig 1601 áprilisában lefejezték.

A várat 1601-ben Dobó Ferenc vásárolta meg, majd 1602-ben bekövetkezett halála után rokona, Dobó Anna örökölte. Anna házassága nyomán a Zeleméri Kamarás családhoz került, majd Zeleméri Borbála házasságkötését követően részben a Lorántffyaké lett. Miután I. Rákóczi György 1616-ban feleségül vette Lorántffy Mihály és Zeleméri Borbála leányát, Lorántffy Zsuzsannát, hozományként megszerezte Lednic várát.

A  harmincéves háború során I. Rákóczi György szövetséget kötött a Svéd Királysággal, és 1644–1645-ben III. (Habsburg) Ferdinánd ellen küzdött. Ennek során 1645-ben Lednic vára árulás következtében az Esterházy Miklós nádor vezette császári sereg kezére került. Még ugyanebben az évben, a linzi békét követően visszakapták a Rákócziak. A Rákóczi-szabadságharc során, 1707 őszén Ocskay László brigadéros a vár kuruc őrségét megerősítette, Winkler Vilmos ezredes pedig élelemmel és lőszerrel látta el, valamint az erősség köré paliszádot emeltetett.

A trencséni csatavesztést (1708. augusztus 3.) követő hónapokban a Bogády András által vezetett 80–100 fős kuruc helyőrség sokáig ellenállt és csak 1708 december első napjaiban adták fel a várat Carl Hochberg von Hennersdorf altábornagy császári seregével szemben. A szatmári béke (1711) után az Aspremont-Lynden család kapta meg, majd zálogként a Mattyasovszky famíliáé lett. Utóbbi 1746-ban kijavíttatta a tetőzetet, és részben megerősíttette a falakat.

Valamikor a 18. század vége táján a vár teljesen lakatlanná és rommá vált.

2004-ben alakult egy társaság a Fehér-Kárpátok egyik sziklagerincén romladozó Lednic várának megmentésére. Célkitűzésük között szerepel a középkori műemlék területének megtisztítása az elburjánzott növényzettől, majd a meginduló helyreállításokban való részvétel.

Az elmúlt években ez komoly mértékben hozzájárult, hogy a várban nagyívű helyreállítási és állagmegovó munkálatok kezdődtek. A munkálatok eredményeiként Lednic vára ismét a környék egyik legvonzóbb kirándulóhelyévé válik.

Források:

Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. Budapest, 2018. II. 592–594.

Csorba-Marosi-Firon: Vártúrák kalauza III.{1983} 168. old. 

Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra I. {1996} 48. 51. old. 

Burgen und Schlösser Slowakei {1990} 117. old. 

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301—1457 I. {1996} 356. 357. old. 

Révai Nagy Lexikona XII. {1915 reprint 1995} 572. old. 

Ludovit Janota: Slovensky hrady II. {1935 reprint 1996} 80. 86. old. 

Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmondkorban {1387 – 1437} 129. old. 

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi M… {1977} 160. 161. old. 

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 82. old. 

Szabóky Zsolt: A Kárpátmedence várai {1996} 80. 81. old. 

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 400. old. 

Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon 2. {1995} 153. kép 

Csorba Csaba: Legendás váraink {1999} 176. 178. old. 

Konig Frigyes: Várak és erödítmények a Kárpátmedencében {2001} 422. kép 

AB ART kiadó: Hrady a známky na Slovensku {2002} 66. 68. old.