Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mutnik

Cazintól nyugatabbra, a horvát határ irányában fekszik Mutnik települése mely a rajta keresztülfolyó Mutnica patakról kapta a nevét. Mutniknak is van egy saját vára, egy néhai földesúri kastély. A vár körüli dombokon, völgyekben szétszóródva ma 171 portán, 976 tisztán muzulmán lakos él. Miután Mutnik igen régi település, így a vár közelében (Hušići faluban, a 402-es topográfiai ponton - crkvina), itt is volt valaha egy templom, amit mára dzsámivá alakítottak át. A vár alatti völgyben, a Csuprija és a Mutnica patak mentén jó minőségű út szalad mezőkön és ligeteken keresztül Cazin felé. Az út a török uralomtól köti össze Prošićeni Kamen-t, Cazinnal.

A régi időkben, a Mutnica patak menti földek egészen a patak, koranai torkolatáig a keresztes, vagy a Jeruzsálemi Sz. János (Johannita) lovagrend birtokában voltak. Nem tudni, hogy ez a birtok a későbbiekben a Korana menti Terzsác várához, vagy Mutnikhoz tartozott e. Az biztos, hogy Mutnik a 14. században már a Gusics-Kurjákovics comesek jószága volt. Az, ez időben még Zágráb megyében fekvő Mutnikhoz az alábbi falvak tartoztak: Obtes, Kotornica, Baničevići, Pusta Leskovica és Hrastje, Trvis, valamint Bošnjakovo selo birtoka. Miután korbavai Kurjákovics Miklós comes fiai, Iván és György leszármazottak nélkül haltak meg, Zsigmond király 1430-ban Mutnikot az udvarához tartozó lovagjának, a Boics nembeli Tetatics Török (Theurek) György ispánnak (knez Juraj Turk Tetatić od plemena Boića) ajándékozta. Noha a Tetaticsok már régóta (a 13. szd. közepétől) nagyhatalmú ispánok és birtokosok voltak Likában és ami birtokot megszerezhettek, azt meg is tették, de nehéz elhinni, hogy a Kurjakovics comesek csak úgy átadták volna a Teticseknek, akik így sohasem foglalhatták el Mutnikot, de nem jártak sikerrel a Mikulicsok sem, akik pedig 1491-ben szinte az egész környéket birtokolták.

A 16. szd. elején, Mutnik Karlovics Iván gróf kezére került. Miután Karlovics Ivánnak nem lettek saját leszármazottjai, 1509-ben a zágrábi káptalan előtt örökösödési szerződést kötött sógorával, a szigetvári hős apjával, Zrínyi Miklós gróffal, hogy likai, korbáviai, hotucsi (Gracsác környékén), odorjei (Zvonigrad környékén) és Zágráb vármegyei birtokait a Zrínyiek örökölhessék. Karlovics javait felsoroló szerződésben, Mutnik és Újvár Novigrad-Todorovo) nevét is megemlítették. Karlovics a fent említett szerződést valószínűleg egy Mutnikot ért korábbi ostrom hatására kötötte, mivel így látta biztosítani a családi javait és mivel megbízott a közeli rokonnak számító Zrínyiekben.

Miután Karlovics Iván 1526-ra elveszette minden likai és korbáviai birtokát, életének utolsó öt évét leginkább a határvidéki Krupa, Újvár (Novigrad-Todorovo) és Mutnik váraiban töltötte. Karlovics mindegyik várában erős őrséget tartott, amihez némi pénzbeli segítséget és lőszert kapott a határvidéki katonaságtól. Mutnikot ekkoriban saját várnagyával, vrliki (verhricsáni) Csubretics Pállal őriztette. Karlovics 1531-es halálával, a vár és birtoka az örökösödési szerződés értelmében a Zrínyiekre szállt. A várat, a Malkocs bég vezette törökök először 1533 januárjában, a Háromkirályok napján foglalták el, de a végvidéki katonaság ekkor még visszafoglalja. Lenkovics 1563-as jelentése szerint, Mutnik még a Zrínyiek birtokában van, benne 15 királyi pénzen tartott gyalogos van, amit további 20 fővel javasolt megerősíteni. A várat ez után Ferhát pasa foglalta el végleg 1576 júniusában, ám Ernő főherceg 1588-ban, hogy Mutnik ne lehessen a törököké, Terzsáccal együtt leromboltatta. A vár egészen 1625-ig a számos foglalás és pusztítás miatt puszta maradt, de a törökök 1635-ben újra befészkelték magukat, a várat kijavították, s a környékét betelepítették. A vár 1834-ben már romos volt, de a vár környéki porták száma 150-t tett ki, portánként egy-egy harcossal. A várban ekkor még 2 ágyú is volt. Mutnikot 1838-ban hagyták fel végleg.

A vár mai állapota

Mutnik vára 2009. 03. 22-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában került bejárásra. A szelíd dombok fölé emelkedő romok, már messziről is igen kellemes látványt nyújtanak. A vár, tipikus 13-14 századi, horvát nemesi várnak mondható a maga hengeres öregtornyával és négyszög alakú falakkal övezett udvarával (lásd még Prozor, Jezerszki, Todorovo, stb.). A torony külső átmérője 7 m-t, jelenlegi magassága 6 m-t tesz ki. A várban egy majd 300 éve létező dzsámi alapjai és minaretjének kb. 2 m magas talapzata található, melynek oldalába egy feliratot véstek: A DZSÁMIT 1935-ben FELÚJÍTATTA VILIĆ MUJO és MUSZTAFA. A vár udvarán szétszórt, egyszerűen faragott kövek, talán egy, forrásokban is említett iszlám házhoz és egy mektebhez tartozhattak. A dzsámit 1976-ban hagyták fel, miután a közeli Pervizi faluban felépítették az újat. Az oldalanként kb. 22-25 méter kitevő védőfalakból mára csak kb. 0,5 méteres csonkok maradtak, de nem mindenhol. A keleti oldalon pld. teljesen elbontották, míg a délkeleti sarok leomlott maradványait, egy kerek bástyaszerű terepalakulat takarja. Ásatás nélkül jelenleg nem megállapítható, hogy valóban csak a falsarok romjait takarja e a földhalom, vagy tényleg egy kisebb bástya rejtőzik a föld alatt. A várat valaha egy széles árok övezte, de az árok ma már csak a keleti oldalon figyelhető meg, máshol terasszá kopott. A vár bejárata keleten, az öregtorony tövében nyílott. A gyalogkapu méretű nyílás előtt egy kisebb földhányás található, melynek funkciója nem meghatározható. Miután a vár keleti oldala csak enyhén lejtős, így itt egy külsővár is lehetett, hisz a kicsiny várnak alkalmasnak kellett lennie arra is, hogy nagyhatalmú ura huzamosabb időt tölthessen el itt, továbbá, hogy meglehetősen jelentős szerepe volt az elfoglalásáig. A vártól délebbre a várdomb oldalában egy régi, török temető is található.

/Szatanek József/