Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Beckó, városerődítés

Beckó (Beckov) városa Vágújhelytől 7 km-re északkeletre, a  Vág bal partján fekszik. Váralja falu a kutatások szerint a 13. század második felében már bizonyosan létezett a várszikla délnyugati lábánál. Erődítéseinek építését 1392-ben Nagyszombat város mintájára kezdték meg. A Vág bal partján vezető országút az erődített városkába a Felső kapun vezetett be. A piactérre, illetve a főtérre érve kiszélesedett, majd az Alsó kapun elhagyta a várost.

A városfal nagy része ma már nem látható, azonban egyes szakaszai jó állapotban fennmaradtak, és most is magasan állnak. Nyomvonalát a mai utcahálózat is követi, az egykor falakkal kerített területet a városka utcáin körbe lehet járni, maradványai több helyen, a jelenlegi utcahálózattól 10–15 méterrel beljebb, napjainkban is megfigyelhetők.

A városfal északi része a várszikla északnyugati lábához kapcsolódik. A régészeti feltárások tanúsága szerint az egykor négyszögletes, a  védett terület felé nyitott torony állt. Innen a városfal délnyugat–déli irányba fordul, majd mintegy 320 méter hosszan enyhe ívvel követi a  mai utca nyomvonalát. A város délnyugati sarkánál szintén állt egy saroktorony, amely mára elpusztult. Erről a  helyről a  városfal továbbhaladt 210 méter hosszan keleti irányban, és csatlakozott ahhoz a védőtoronyhoz, amely Beckó délnyugati külső várának kapuja közelében épült.

A régészeti kutatások szerint a ma is látható falrészeken kívül további városfalmaradványok és lőrések maradtak meg a mai épületekbe beépítve és azok pincéiben. A falkutatások szerint a terméskőből épült védőfal párkánymagassága egykor elérte a 7-7,5 métert. A városfal előtt hajdan mély árok is húzódott, ezt mára teljesen feltöltötték.

Forrás:

Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. Budapest, 2018. I. 88–89.