Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Finta, kastély és templom

Finta (Fintice) község Eperjestől 1 km-re északkeletre, a Szekcső-patak jobb partján fekszik. A falu felett északra emelkedő Várhegyet már a bronzkorban is lakták, majd a 9-10. században a szlávok használták erődített telepként. A település írásos említése 1272-ben „Fyntha” alakban történik először. Első lakói királyi szolgálatban állt határőrzők voltak és ebben az időszakban őrtorony is áll a faluban, feltehetően a mai kastélynak is helyt adó magaslaton. Templomát már 1332-től említik.

Első kastélyát a birtokos Fintai család építette, amely a kezdetekben egy udvarház - kúria lehetett. Finta a 16. század végén a Darholci család birtoka lett, akik a kastélyt reneszánsz stílusban építették át. Ekkor épült fel a kastély tornya is. A bejáratnál megmaradt egy oszlop, amely a reneszánsz lépcsőház része. 1662-ben a Darholci család kihalásával, Finta a Pethő család birtoka lett.

A kastély a barokk korban nyerte el mai formáját. Ekkor már a Dessewffy család tulajdonában volt, akik átalakították a rezidenciát, és egy magtárat építettek hozzá, amelynek külső dekorációja igen impozáns volt, festett lenvászon keretek és „ökör szem” ablakok formájában. A Dessewffy család kiemelt hangsúlyt fektetett a művelődésre. Ezért a Finta-i kastélyban nagy könyvtár, reprezentatív terek, köztük a lovagterem kaptak helyet, ahol a nagy hangszergyűjtemény mellett, számos kottát is őriztek. Ezek alkotják ma az úgynevezett Finta-i zenei gyűjteményt. Figyelemre méltó épületnek tekinthető az összekötő épület a templomba nyíló híddal. Ezenek keresztül a kastély urai közvetlenül érkezhettek a templomba.

A kastély és kiegészítő épületei Finta település önkormányzatának, könyvtárnak, iskolának, óvodának, szolgáltató helységeknek és bár-étteremnek nyújtanak otthont. A kastély és környezete szabadon körbesétálható. A magtár szépen felújított épületében 2014-óta a Népművészeti Galéria és Múzeum működik. A múzeum látogatása, a templom és a Dessewffy család nemesi sírjának megtekintését is tartalmazza.

A kastélynak helyt adó magaslat szomszédságában, a Szekcső-patak keleti partja mellett emelkedik, a korábbi templom helyén a 16. században reneszánsz stílusban emelt, Szűz Mária látogatása templom. A meghatározó magaslaton álló kastélyhoz képest, a templom elhelyezkedése a falu központjában igen szokatlan. Különlegességét növeli az is, hogy a templomot, áthidalva a patakot, egy összekötő szárny és a nyugati oldalon egy folyosó köti össze a kastéllyal. A templomot 1775 és 1778 között Dessewffy Sámuel barokk stílusban építtette át a napjainkban is látható formájára.

A templom belseje gazdagon díszített stukkó rokokó díszekkel és belső berendezése is javarészt a rokokó jegyében készültek. Az oszlopos főoltárt, egy nagy fejedelmi korona díszíti volutákon, amelyeket angyal alakok emelnek ki. Az oldalsó oszlopközök stukkó baldachinokkal rendelkeznek, amelyek alatt Szent István és Szent László királyok állnak. Középen a 18. század végéről származó Szűz Mária látogatását ábrázoló festmény látható. A templomot szabálytalan alaprajzú körítőfal veszi körül.

A kastély és a templom, a ma látható állapotában erődítettség nyomait már nem mutatja. A környék reneszánsz stílusban épült kúriái és  kastélyai figyelembevételével, azonban erősen feltételezhető a kor igényeinek megfelelő erődítettség egykori léte. Az épületekkel és falakkal körülvett kastélyudvar is ezt a benyomást kelti a helyszínen. A II. Katonai felmérés is falakkal, épületekkel övezett udvart mutat, nyugati irányban elhelyezkedő, tágas kastélykerttel. Az épületegyüttes jól láthatóan alkalmas volt a megfelelő védelemre és ez a kastély közvetlen szomszédságában álló, középkori eredettel bíró templomra is igaz.

Keserű László, 2025

Források:

Region Šariš: Finta - Fintice, kastély és Szűz Mária látogatása templom
A település honlapja: https://www.fintice.sk/
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda, 1796–1799
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára Pest, 1851.
Keserű László: www.varak.hu - terepbejárás - 2023