Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szék református templom

(...)

Első katolikus templomának építését a XI. századra lehet tenni. A sóbányászat ugyanis már ekkor megindul (Hodor szerint 1002-től), mivel a sóbányászok német telepesek (hospitesek), akik már katolikusok, amikor ide jönnek, és biztosan nem maradnak templom nélkül. Károly Róbert 1326. évi oklevele megerősíti, hogy András erdélyi püspöknek a szent királyok (Szent István, Szent László) adományának alapján van joga sótizedhez. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., II. 186, 377.) Ennek a kornak temploma a tatárjárás áldozatául eshetett, mert a mai templom építésének idejét az 1250–1260-as évekre teszik. (Entz G.: Le chantier cist. de Kerz. 36.; Entz G: Sebestyén: A széki református templom.)

(...)

Maga a templom szemlélteti és megerősíti azt a megállapítást, hogy a XIII. században épült háromhajós román kori bazilika, rokon a besztercei volt minorita templommal és megőrzött formáit a kerci cisztercita műhellyel hozzák kapcsolatba. Hajóterét nagy vaskos oszlop három hajóra osztja. A pillérközök felett félkörívesek a boltozatok. A mellékhajók záródása egyenes. A főhajóhoz a nyolcszög három oldalával záródó szentély csatlakozik. A szentély keresztboltozatos, a bordák hatsüveges záródásával. A szentély ablakai fölött a háromkaréjos ablakok kifejezetten kerci hatást mutatnak. Az oszlopfők többnyire bimbósak. A pillérfőket lapos tölgyfalevél vagy akantusz díszíti. (Szabó T.A.: Szolnok-Doboka m. 200–201.) Az 1770-ben végrehajtott építkezés-javítás során a XIV. századból származó itáliai jellegű falfestmények bukkantak elő. Újra bemeszelték őket. A falfestményeket a kolozsvári testvérek és apjuk, Miklós művészeti iskolájával hozzák kapcsolatba. (Kelemen Emlékkönyv. 254.; Kádár: i.m. VI. 409.) 1432-ből építkezésről van adat: ekkoriak a csúcsíves részek. Keleti tulipán mintájú szószéke 1793-ban készült. (Balogh J.: A művészet Mátyás kir. udvarában. 326.) Mátyás király 1470-ben kelt okleveléből ismerjük, hogy a templom a Szentlélek tiszteletére volt szentelve. (Kádár: i.m. VI. 414.). 1717. augusztus 23-án tatárbetörés pusztítja. Ekkor a nép fogadalmat tesz, hogy a pusztítás napját, Szent Bertalan napját megülik: „az egész város és ekklézsia fogadást tettenek vala, hogy az napot, mely Birtalan nevére íratik a Kalendáriumban, fiúról-fiúra, nemzetségről-nemzetségre poenitentia tartásra szentelik, böjttel, háromszori isteni szolgálattal az Istent engesztelik”. (Ref. Névkönyv. 1884. 3.) A fogadalom megtartása meglazul, de 1759-ben megújítják, mert ekkor éppen Bertalan napján óriási tűzvész pusztítja a falut. Azóta lelkiismeretesen tartják.

https://mek.oszk.hu/04600/04684/html/776.html