Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Szegvár, Magyarország, Csongrád-Csanád vármegye, Csongrád történelmi vármegye - Vár
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Utolsó frissítés: 2021.06.25.
Szegvár
A Kórogy és a Kurca patakok összefolyásánál fekszik az ősi település Szegvár, amely a honfoglalás után a Kalán nemzetség és a velük osztályos rokon Pósafiak birtoka volt. A tatárjárás után a települést "Terra Zeg" néven említik és a középkor folyamán is mint Zeg szerepel. A XIV. században a Bór család örökölte, kiknek kihalása után a Dóczi család kezére került.. Dóczi János, aki előbb II Ulászló főkamarása, utóbb János király kincstárnoka volt.
Dóczi az 1514-ben Dózsa György által lerombolt udvarháza helyén, közvetlen a folyó partján, 1523-ban erős fallal körülvett várkastélyt épített. Ferdinánd hívei egy rövid időre Szegvárt is elfoglalták és a hagyomány szerint itt történt, hogy amikor Ferdinánd 1528-ban Mezőtúrról János király kíséretével a várkastély alatt haladt el, annak tornyából nyíllal a lábát megsebesítették, amitől élete végéig sántított.
Dóczi Jánost a felkelő erdélyi hazafiak 1534-ben elfogták, és Medgyesen kivégezték. A vár és a birtok Dóczi Miklós, majd ennek halála után özvegyének, Jaksics Erzsébetnek birtokába jutott, aki új adománylevelet is kapott rá 1563-ban. A Dóczy család fiúágon történt kihalta után a Paksy család birtoka lett, miután Dóczi Anna 1608-ban Paksy Miklós felesége lett.
A szentesi csatában megvert és visszavonuló török sereg 1647-ben Szegvárt is elpusztította, amelyet ezután csak Szegi puszta néven említenek. Ezt követően gróf Keglovich, majd Schlick császári tábornoké volt.
Schlick császári tábornoktól 1722-ben gróf Károlyi Sándor vásárolta meg. A kastélya 1726-28-as építésekor felhasználta a romos állapotban lévő Dóczi-féle építményeket és azok maradványait. A gróf az akkor már Szegvárnak nevezett települést, alföldi birtokainak központjává tette.
A kastélyt később átalakítva gróf Károlyi Antal a vármegyének adta át, ahol a 1776 és 1883 között a vármegye székelt. Miután a megyeközpont 1883-ban Szentesre költözött, a korábbi vármegyeháza épületében a gróf Károlyi Kornis alapítvány 1902-től leánynevelő intézetet és övodát működtetett az irgalmasnővérekkel.
1919-től az orsolyita nővérek vették át az intézményt, akik 1921-ben polgári leányiskolát is indítottak. 1928-ban a Szociális Testvérek Társasága és Testvérképző Intézete működött. A kastélyt ebben az időszakban állami segítséggel felújították. Ezt követően a háború utánig községi óvoda, öregek otthona működött. 1950-től 1997-ig gyermekotthonnak adott helyet. Jelenleg Innovációs Oktatási-és Közösségi Központként működik.
A régészei kutatások bebizonyították, hogy a ma látható épület vármegyeháznak épült. A levéltári források szerint az épületre 1768-1773 között olyan nagyságú összeget költöttek, hogy csakis új épület építéséről beszélhetünk. A feltárás bizonyította a feltevést, mert sem az alapozáson, sem a falazáson nem találták meg semmiféle átalakítás nyomát és a XVIII. századinál korábbi leletekre sem bukkantak az épület és közvetlen környezetének vizsgálata során.
Az 1988-1991 között végzett ásatások alkalmával a Kurca partján rábukkantak az 1909-1910-ben lebontott központi vármegyei börtön és a Dóczi-féle castellum alapjaira is. Sajnálatos tény, hogy a középkori építmények és a Károlyi Sándor-féle kastély alapjainak nagy részét valószínűleg elpusztították az 1960-as években készült szennyvízszikkasztó építése során.
A kastély mögött, a Kurca patak partján hosszú téglafal húzódik, melyet várfalként emlegetnek. Valójában azonban a XVIII. században épített, megyeház mögötti börtön megmaradt fala.
Források:
Vörös Gabriella: Régészeti kutatások 1988-1991 között a Dóczi udvarház és a Károlyi kastély területén
Labádi Lajos: Az épület, mely soha nem volt kastély /Szegvár/ (in: Műemlékek Csongrád Megyében, 2000)
Kovács Lajos István: A szegvári "kastély" története
Az "Ábrázolás" menüben látható rajzok forrása: Várak Kastélyok Templomok magazin 2017 3-4. szám - Szőke Balázs : Udvarház, lakótorony majd kastély a Kurca partján 1-2. http://varlap.hu/articles/journal.php?id=60 / https://www.varlap.hu/articles/journal.php?id=61
Szőke Balázs - A szegvári Dóczi udvarház összképe északkeletről. Elméleti rekonstrukciós rajz
Szőke Balázs - A szegvári Dóczi udvarház délkeleti nézete az udvarról. Elméleti rekonstrukciós rajz
Szőke Balázs - A szegvári Dóczi udvarház madártávlatból délnyugatról. Elméleti rekonstrukciós rajz
Szőke Balázs - A tervezett erődített kastély északkeleti madártávlati nézete. Elméleti rekonstrukció
Szőke Balázs - A szegvári kastély 1736 körül Károlyi Sándor építkezései után. Elmélet rekonstrukció, délnyugati nézet
| GPS: | É 46° 35.136 (46.585602) |
| K 20° 13.262 (20.221033) |
Információk: A település központi részén található Károlyi-kastély épülete jól megközelíthető. Ha az orvosi rendelő mellett a vízpart felé sétálunk, megtaláljuk a kastély mögötti volt megyebörtön falait.
A kastély átépítése során a középkori vár maradványai eltűntek, így csak a több mint 200 éves barokk épületet tudjuk megtekinteni, melyben jelenleg Innovációs Oktatási és Közösségi Központ működik.
Utolsó frissítés: 2021.06.25.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.


