Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

DÖBRÖKÖZ-KÉTVÍZ KÖZE

A lelőhely a falutól ÉNy-ra kb. 3 km-re, a Szarvasdi-árok és a Csáblény-árok által közrefogott hosszan elnyúló, D-i végén összeszűkülő dombon található. A mintegy 1600 m hosszú telep tengerszint feletti magassága 135-138 m, a völgyek feletti relatív magassága kb. 13-16 m. É-i harmadában Ny-K-i irányban átvágja a - ma már használaton kívüli - Tamási-Dombóvár vasútvonal. 

Terepbejárás

Ez a terület őskori lelőhelyként 1962 óta ismert, ekkor Torma István a vasúttól É-ra eső részen a domb K-i oldalán sok hamus, paticsos foltot figyelt meg. A vasúttól kb. 150 m-re É-ra 1 m magasra kiemelkedő „csík” szeli át a dombot. Ez a sáv egész hosszában hamus, paticsos földből áll. A lelőhelyen rengeteg kora vaskori és egy neolitikus cserepet talált. A vasúttól D-re eső területen akkor kukorica volt, így telepnyomokat itt nem talált, pedig a helybeliek (a görcsményi malomnál) szerint ezen a területen döbröközi amatőr régészek több ízben ástak már eredménnyel. Utóbbi területet Torma István 1964-ben járta be. Megfigyelései szerint a nagy kiterjedésű lelőhelyen több kultúra telepe fedi részben egymást. A domb D-i részén néhány lengyeli, péceli és korabronzkori foltot figyelt meg; a Ny-i oldal peremén több kisapostagi (bekarcolt vonalas és tekercselt pálcikás díszítésű töredék; több alagútfüles oldal) és mészbetétes cserepet tartalmazó foltot látott. Itt egy egész edénykét is talált (kétfülű, mészbetétes díszű kis edény) - dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája.

A Torma István által megfigyelt „csík” minden bizonnyal megegyezik a légi fotón is látható ívelt, sötét sávval. Ez - véleményem és utóbbi megfigyelésem szerint - egykor árok lehetett, amely a domb folytatása felől védte a lakóterületet. 2005. évi megfigyeléseim szerint az árok mélysége átlag 1 m, szélessége mintegy 50 m. Belső oldalán sok volt a szürke, hamus folt; és sok késő bronzkori cserepet, állatcsontot találtam.  A védett terület kiterjedése: 50-150 x 1600 m (16 ha).

Légi fényképezés

A földvárat 1999- május 13-án, légi felderítés közben fedeztem fel: a három oldalról vizenyős völggyel határolt, hosszan elnyúló dombot É-ÉNy, a domb folytatása felől egykor árok választotta el. A szántott területen ez ívelt, sötét csíkként mutatkozik. A csík keresztben átszeli az egész dombot. 2000-ben és 2004-ben hasonló körülmények között ismét fotóztam a lelőhelyet. A sötét csík akkor is látszott. 2003-ban hóban fotóztam, de súrolófény hiányában akkor az árok, illetve sánc nem mutatkozott.

Korhatározás

Az eddig ismertté vált leletek nagy része a középső, illetve a késő bronzkorból származik. Annak eldöntéséhez, hogy melyik korszakban készült az erődítés, ásatás szükséges. Mindenesetre a méretek inkább a késő bronzkorra utalnak.

MIKLÓS ZSUZSA - TOLNA MEGYE VÁRAI - Históriaantik Könyvesház Kiadó Budapest, 2007, 57-58 oldal