Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Laskó, templom, római várhely

Laskó kedvező fekvése folytán mindig a vidék gazdasági, kulturális és egyházi központja volt, ahogyan a történetét feldolgozó korábbi fejezetekből is kiderül. A XVI. századig a római katolikus vallást követték a falu lakói. Ekkor gyökeres változás történt – a népesség felekezetet váltott, a reformáció hívévé szegődött. Bár számbeli fölénybe kerültek a Sztárai Mihály által hirdetett új evangéliumi tanok követői, a katolikusság sem maradt hívek nélkül a településen. Az őslakosság mellé betelepülőknek köszönhetően az elmúlt XX. században újból számbeli fölénybe kerültek.

A települést a XIII. század derekán, egy 1264-ből származó oklevélben említik: a „Terra ecclesie Saxardiensis Logcho” a szekszárdi apátság birtoka lehetett, ahol templom is állhatott. A község fekvésénél fogva az sem kizárt, hogy Szent István király idejében tíz környékbeli falu éppen a település központi dombján – itt, mint már említettük, korábban római erősség állt – emelte fel Isten házát. Papja jelentős pápai tizedet fizetett 1332-ben: évi értéke 72 báni dénár. Lelkészét is megnevezik hamarosan egy másik oklevélben: János szolgálta a katolikus közösséget. A templom mellett virágzó kolostora és abban működő iskolája lehetett.

Ismert, hogy a XV. század elején nagy építkezések folytak a laskói templomdörömbön. Fényűző gótikus templomot emeltek, amelynek viharos történelmünk századai után csak néhány köve maradt meg. Az egyik közülük az a sanctuariumot záró kő, amelyre évszámot véstek: 1475. A magyar nyelvterületen ez a korai arab számjegyekkel felírt második legrégebbi ilyen emlék. Laskó ferences kolostora és kőtemploma a környék Mária-tiszteletének központja lett. Olyan búcsújáró hellyé vált, amelyet távoli vidékekről is felkerestek. A Bácska, a Duna és Dráva köze, a Dráván túli szlavóniai települések katolikusai zarándokoltak ide.

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2009/Lasko/pages/013_isten_kovetoi.htm