Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szügy, Leány-hegy

Szügy településtől  fél kilométerre keletre, a Nógrádmarcal felé vezető országút felett északra emelkedik a Leány-hegy (más néven Leányvár). A hegy önálló hegykúpot képez, három irányból meredek oldalakkal. Az ezredfordulót követően még erdő takarta, de korábban az egész hegy szőlőművelés alatt állt. Napjainkban a közelmúltban végzett erdőújítást után a várhegy a központi plató kivételével erősen bokrosodó állapotot mutat.

A vár központi platója megközelítőleg kerek alakú, középen nagyobb mélyedéssel. Átmérője 17, illetve 12 méter. A kis plató alatt, 5 méterrel alacsonyabb szinten a nyugati és az északkeleti oldalon sánc húzódik, az utóbbin még egy külső teraszt is találunk. További 6-9 méterrel alacsonyabban még egy védelmi vonal, egy terasz fogja át az egész várat félkörben, melynek középső részéhez a felső északkeleti sánc lefut. A vár alsó védelmi vonalon mért legnagyobb átmérője 82 méter.

Közvetlenül a várra vonatkozó okleveles, történeti adatot nam ismerünk. A megye monográfiája említi, hogy a hagyomány szerint 1411-ig a Szügyi család volt a környék birtokosa, ekkor azonban hűtlenség miatt Zsigmond király megfosztotta őket birtokuktól és azt az Orbonás családnak adta. A hagyomány az utóbbi családnak tulajdonítja a vár építését. A birtokot azonban még Zsigmond idejében más családok kapták meg.

1951-ben Patay Pál a felszíni kerámialeletek alapján 12–13. századinak határozta meg, majd 1956-ban egynapos próbaásatást végzett. Az északkeleti lejtőn 9 méter hosszú, 1 méter széles kutatóárokkal a kettős sánc közül a felsőt átvágta, ahol 12–13. századi kerámiát, köztük vörösre festett edénytöredékeket, paticsot, követ, habarcsot és egy 14. századra helyezett sarkantyút talált. Az ásatás során előkerült nagy mennyiségű habarcstöredék alapján Patay kerek alaprajzú kőtornyot feltételezett. A vár részletes felmérését Sándorfi György és Nováki Gyula készítette el 1988-ban.

A 13. század végéről írott forrással is rendelkező Leány-hegyi erősség esetében különösen indokolt lenne az erődítmény építési idejének pontosabb meghatározása, amely viszont elsősorban régészeti kutatásoktól várható.

Források:

Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén:
Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig
Magyarország várainak topográfiája 4. kötet