Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pirawarth - Hausberg

Pirawarth  klosterneuburgi kolostor birtoka. 1150 és 1180 között I. Rudolf v. Pirawarth jelenik meg. Pirawarth Rudolf és a család más tagjai, Klosterneuburghoz tartoznak és 1230 körülre vezethetők vissza. Anna v. Pirawarth 1312-ben jelenik meg. Klosterneuburg birtoka korán véget vethetett a világi birtokformáknak. A „Pirchenwarth in der Khirch” 1683-ban menedékhelyként van megjelölve. A klosterneuburgi kolostor uradalma 1840-ben még mindig fennállt.

Bad Pirawarth plébániatemploma a dombtetőn álló épületegyüttes központjában áll. A templomot a falu felé délre húzódó hegygerinc nyugati lábánál építették. A mai templomdombot, amelyet a vár egykori magja alkot, sokszögű zárófal veszi körül. A fennsík átmérője körülbelül 45 méter. A keletre fekvő magasított előudvart a mai falusi temetővel egy árok biztosítja. Az árkot és a körülötte futó, igen széles töltést utak használják, amelyek a templomhoz vezető, délkeleti irányú bekötőutat képezik, lehetővé teszik a vár központjának körbehajtását, és az ÉK-i oldalon a templomkertbe is vezetnek. A ma már részben kiegyenlített árok eredetileg valószínűleg mélyebb volt. Keleten egy 2,5 m magas sánc áll, amely ívesen követi az árok lejtését. A bekötőút számára kiegyenlített terület kivételével az egyetlen közepesen magas zárófal a mag szélén fut körbe, és a sánc koronáján is nyomon követhető, igen leromlott állapotban. A K-i oldalon egy kis félköríves, kb. 3,10 méter átmérőjű torony van. A torony építési technológiája arra utal, hogy a késő középkorban épült. A jelenlegi Szent Barbara és Szent Ágota plébániatemplom egy 1739/56-os barokk épület, de Dehio szerint feltételezhető középkori elődje.  

Forrás: http://noeburgen.imareal.sbg.ac.at/result/burgid/61