Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Illésháza - Szent Péter-templom

Ipolyi Arnold műemlékjegyzékében: Illésháza (Pozsony várm.). Okiratilag 1238-és 1239-böl Általutaljaföld név alatt jön elö, mint a Salamon nemből származó Illyésházy és Szerházy (később Eszterházy) régi családaink törzshelye (Cod. Dipl. VH. 3. 24.). A közel töszomszédos Szent-Péter nevü helylyel összefüggvén, a hely lakóinál ezen név alatt ismeretesebb. Így nevezi mint régi plébániát a pázmányi jegyzék is (Péterffy i. h. 271.). Erre vonatkozik nyilván Bél (Notit. П. 239.) Csákánynál említett helye is : Templum S. Petro dedicatum, summorum virorum epitaphiis, Illyésházianorum inprimis insigne. Jam in vas titatem abiit, frequentatur tamen singulis diebus veneris, qui novilunium excipiunt, magna religione. Praebet eremitae perfugium. Azóta hogy Bél ezt 1736. körül irta, 1780-ban a régi rozzant templom vagy kápolna szentélyéhez, mely szűz Mária kegyképével bírt és sz. Péter és Pál apostolok tiszteletére volt szentelve, új egyházhajó alakjában nagyobb és tágasabb épület csatoltatott gróf Illyésházy János által.

...

Azon régibb kápolna vagy egyház, vagy csak ennek szentélye képezi tehát most az új egyház szentélyét. Alacsony csekély késö-gót épületmaradvány, mely szinte már újabb boltozattal és ablakokkal átalakíttatott. Tömör durva támfalain és három oldalú szentélyzáródásán kívül, csak megmaradt eredeti szentségháza tájékozhat még iránta.  Ez egy négyszögű falfülke, nyílását körülvévö horony, lemez és vesszömü-féle (Stabwerk) tagozással. Az utóbbiak fölül egymást keresztülszelve, alulról oszloptövekhez hasonlón alakítvák, melyek tekertmüvü diszítraénye késö-gót alakításra utal; ámbár máskép az egész, különösen folsö, a gót idomtól eltérőbb rovátkos (Zinnenkrönung) párkányzatánál fogva korábbi műnek látszik. Az újabb oltár fölött üvegszekrényben áll szűz Mária régi kis faszobra, fején koronával és ruhalepellel borítva. Rajta a következő felírat áll : Facta 1458. Benovata 1682. iterum renovata 1744. Miben állottak a szobor ezen újításai, meg nem határozhatom. Máskép mindenesetre egyik régibb faszobor-faragványunk lehet, melynek adatolt keletkezése korát ismerjük ; különös mübecscsel azonban nem bír. Az első évszám mindjárt e késö-gót egyház épülése idejére is utalhatna. Az 1780-ban épült egyházhajó közönséges újabb modorban áloszlopvonalokkal és párkányzatokkal van díszítve. Ennél érdekesebbek síremlékei: A szentély előtti talajnak kövezetébe van elhelyezve Illésházy Mátyás gyulafejérvári prépost vörösmárvány sírköve.

...

Bél tudósítása szerint úgy látszik, hogy még idejében több régi emlék is létezett ezen egyházban, de melyeknek már semmi nyomuk. Jelenben még az egyházhajó déli oldalfala mellett áll egy újabb, az utolsó Illyésházy István emléke...