Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Váchartyán - Árpád-kori vár

Váchartyán település a Nyugati-Cserhát déli és a Gödöllõi-dombság északi peremének a találkozásánál fekszik. Legmagasabb dombjai a Várhegy /249 m/ és a Mogyorós-hegy /230 m/.  A település elsõ okleveles említése 1325-bõl való. A név valószínûleg a Horka személyés méltóságnévbõl ered.

A község határában, a Várhegy nevű dombon ismeretlen körülmények között keletkezett kisméretű vár vagy őrtorony, alaktalan maradványai láthatók.

Földváry László helybéli református lelkész 1901. évi levelében azt írja, hogy a birtokában levő okmány szerint 1227-ben egy vár állott ezen a helyen, melynek romjai még a XIX. század végén is álltak. Milyen körülmények között lett rommá, nem tudjuk. Történelmünkben és okleveleinkben nem szerepel.

1976-ban Virágh Dénes felmérte, majd 1976 közepén Miklós Zsuzsa végzett ásatást a vár területén. Kőépítkezésnek nem találta nyomát, de számos patics- és gerendaépítkezésre utaló lelet került elő.

Az előkerült leletanyag alapján a földvár keletkezését a XII. század második felére, pusztulását a XIV. század második felére datálta. Az erődített telep átlagosan 5 méterrel magasabb a kerítő ároknál, melynek külső oldalán végig sánc húzódott.

A lakóterület nagysága 20x40 méter. Jelenleg a sánc a keleti oldalon a legépebb, az északi szakasza ellaposodik, a nyugati oldalon ismét kivehető, de dél felé haladva ellaposodik, a déli része megint jól látható, a délkeleti része azonban terasz formájú. A sáncárok szélessége 4 - 5 méter.

A bejárat valószínűleg a nyereg felől volt. A földvárnak ez a leginkább támadható része, itt valószínűleg egy kisméretű paticsfalú épület lehetett. A feltételezett fal mögött került elő a legtöbb fém lelet: 4 darab nyílhegy, 9 darab szög, 5 darab csat ill. csattöredék, 2 darab zár-vasalat töredék, 1 darab kés, 1 darab kocsi-derékszög és egyéb vastöredék.

A lakóterületen XIII.-XIV. századi cserepek és különböző használati tárgyak kerültek elő. A földvár északi részén is sok paticsdarab volt a felszínen. Az északi és déli épület alaprajzát nem lehetett megállapítani.

Kiterjedésükre elsősorban a paticcsal borított terület nagysága és néhány cölöp- ill. karó-lyuk alapján lehetett következtetni. A két épület közötti területen további épületre vagy toronyra utaló lelet nem került elő.

Forrás:

Miklós Zsuzsa : Árpád-kori földvár Váchartyán-Várhegyen