Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Osztroluczky kastély

Osztroluka (Ostrá Lúka) település Zólyomtól 7 km-re délnyugatra, a Selmeci-hegység és a Pelsőci-medence találkozásánál fekszik. Első írásos említésére 1289-ben került sor "possessionem Oztroluka" alakban IV. László oklevelében, melyben megerősítette a környékre vonatkozó adománylevelét Otto de Ostroluka részére. A falu további említése 1332-ben és 1360-ban a pápai tizedjegyzékekben történik. Ekkor már állt gótikus temploma is, amely a 18. század közepén pusztult el. A 2024-ben feltárt és konzervált alapfalai a temető északi részén találhatóak.

A 15. század elejétől a falu a dobronyai váruradalom része volt, majd a század végétől a helyi nemes Osztroluczky család birtokába került. A falut a török időkben több alkalommal is török csapatok támadták és égeték fel. A két sarokbástyás, emeletes kastélyt, Osztroluczky Menyhért építtette 1636-ban. Menyhért vak fiának, Boldizsárnak két fia született, István és Ádám. Az Osztroluczky család István ága kihalt, míg Ádám unokája, Lajos pedig 1791-ben feleségül vette Ludovika Rotschutz baronesszt, így megszerezte a nemesváraljai (Zemianske Podhradie) uradalmat. A család ezt követően felváltva élt Nemesváralján és Osztrolukán. Lajos halálát követően a váraljai birtokot Gusztáv fia, míg utóbbit Miklós örökölte. Osztroluczky Miklósnak két gyermeke született, Adél és Gusztáv, a lány fiatalon meghalt, a fiú Zólyom vármegye közjegyzője lett.

A kastélyt a 18. század közepén részben átépítették, de külső korabeli állapotát javarészt megőrízte. Utolsó tulajdonosa az 1947-ben elhunyt Osztroluczky Miklós, Zólyom vármegye főispánja volt. A II. világháború utolsó szakaszában orosz katonák voltak itt elszállásolva, jelentős károkat okozva az épületben és a berendezésben. A következő évtizedekben működött falai között ideiglenes szállás, tsz iroda és raktár, végűl levéltár 2005-ig. Ennek elköltözése után, az épület már igen rossz, romos állapotba került.

Jelenlegi tulajdonosa 2019-ben vette meg a kastély és a környezetében álló kiszolgáló épületeket, amelyek napjainkban igen szépen felújított állapotban tekinthetők meg. A kastély tulajdonosa a március és október között időszakban a kastélykertet látogathatóvá teszi, melynek részét képezi az Osztroluczky emlékszoba felkeresése is, ahol a család és a kastély történetét ismerhetjük meg. Szép példája ez a magáncélú hasznosításnak és az értékteremtésnek.

A téglalap alapterületű kétszintes épület délnyugati homlokzatán két kerek saroktorony áll. A délnyugati tornyon kulcslyuk alakú lőrések figyelhetők meg. Vélhetően a kissé nagyobb alapterületű, délkeleti torony is hasonló erődítettséggel bírt hajdanán. A torony mellett, a keleti homlokzat déli részén is látható egy keretezett, kulcslyuk alakú lőrés, amely jó példázata a homlokzaton kialakított védelemnek. A kastély északi homlokzata a 18. századi átépítést követően, már nem mutat erődítettséget. A kastélyt övező egykori ároknak sincs már nyoma napjaikban.

Keserű László

Források:

Vrabec Mária - Civil kastélylakó nemes indítékkal, - Ujszo.com 2022-12-28.
Keserű László: Osztroluka (Ostrá Lúka), kastély, Terepbejárási feljegyzések, 2025 - www.varak.hu
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda, 1796–1799.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára... Pest, 1851.