Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SalgótarjánMagyarországNógrád vármegyeNógrád történelmi vármegye - Zagyvafő

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

A várat a tatárjárás után feltehetően az itt birtokos Rátót nemzetség egyik tagja építhette, első ízben egy 1341-ben kelt oklevél említi. Az 1426. évi oklevél szerint a korponai konvent előtt Arani Mihály fia István azt bizonyította, hogy Zagyvafővár az ő birtokában van. Ezután ismeretlen körülmények között romba dőlt, és az 1435-ben kelt okirat már "Castrum desertum Zaghwafew"-nek nevezi.

A husziták 1441-ben a romos várat elfoglalták és újra felépítették. Mátyás király vette vissza tőlük 1460-ban, de 1469-ben már ismét romokban hevert, és ezután már nem épült fel.

A helység és a rom előbb a Serkei Lórántfynak birtoka volt, majd 1483-ban a Tornaiak pereskednek érte. Később 1548-ban Zagyvai Simoné, a XVIII. században a Bolyovszky család 1770-ben Radvánszky Erzsébet, a XIX. század első felében pedig Prónay Lajos birtoka volt.

Bodnár Katalin és Juan Cabelló 1987 és 88 között végzett feltárásokat a várban , melynek során a vár platóján valószínűleg a XIII. század második felében épült tornyot és kőépületeket tártak fel. A vár történetével kapcsolatban a következőket közlik. Az első, XIII. századi torony építését nem ismerjük, azonban elképzelhető, hogy a Rátótok és a Kacsicsok ellenségeskedését lezáró egyezség idején - amely egy 1290-ben keltezett oklevél szerint ( a vár említése nélkül ) Zagyvafőn köttetett meg - a feltárt palánkkal erősített torony már állt.Feltehetően ebben az időben alakították ki a dombtetőt övező sáncárkot is. A XIV. század közepétől több oklevélben említett, de már 1420 előtt kihalt Zagyvafői család a torony megtartásával a teljes platót magába foglaló várat épített. A Zagyvafői család kihalása után a király a birtokába került várat 1420 és 30 között elzálogosítja. 1434-ben már elhagyottnak mondják 1457-ben a huszitáké, 1460-ban Andrisko és Uhlik csapatai innen kiindulva foglalják el Salgó várát. Mátyás király még ugyanebben az évben visszafoglalja Zagyvafőt, melyet a források szerint földig rombolt. A régészeti kutatás azonban ennek ellentmond és azt bizonyítja, hogy 1465 és 69 közt a várat még használták. 1469-ben fortalicium Zagyva-ként említik. Lassú pusztulása az 1470-es években indul meg. Bodnár Katalin és Juan Cabelló feltételezése szerint a Zagyvafői várhoz tartozó kis sáncvár a husziták által épített ágyu állás lehetett, mely az 1470-es években pusztult el. Sándorfi György feltételezése szerint a két várrész külön épült és egy időben nem volt használva.

GPS: É 48° 7.745 (48.129082)
K 19° 51.586 (19.859768)

INFORMÁCIÓK:A temető mögötti várdombon találjuk a Zagyvafői vár csekély maradványait. A temetőig el lehet menni autóval, majd gyalog (10 perc) a temetőn át, jobbra, a temető hátsó sarkánál levő, csak reteszre zárt kiskapun keresztül haladva találjuk a dombra vezető jelzetlen ösvényt.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció