Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Zalavár, Magyarország, Zala vármegye, Zala történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
A hasonló nevű községből nyugatra a a Zala folyó mocsaras területén, egy alig kiemelkedő dombon állt Zalavár vára.
Alaprajzát Giulio Turco 1569.évi felméréséből ismerjük, amely szerint a víztől körülvett szigeten épült téglalap alaprajzú belső vár szélesebbik oldala mintegy 22 m, a keskenyebbik pedig 18 m volt. Turco rajza a mocsaras, árokszerű területen túl még 9 rondellával ellátott palánkfalat is feltüntet.
A belső ár kb.3 m széles kapujától a külső palánksorig kétnyílású, megközelítően 15-20 m hosszú híd vezetett. A palánkon egy szilárd kőépítményű, kapuszerű nyíláson és egy rövidebb hídon lehetett száraz területre jutni. A keletre néző vártemplom északi falát 6 támpillér erősítette. A templom nyugati végén a vár legerősebb építménye, egy vastag falú torony állt.
A vár udvarát három oldalról különböző rendeltetésű épületek vették körül, míg a déli oldalát csak a várfal védte. A rajzról nem lehet megállapítani, hogy az épületek földszintesek vagy emeletesek voltak-e. Az északról hozzá csatlakozó palánkkal kerített külső várat két részre osztó palánksor, feltehetően a belső várba vezető híd és a belső vár kapujának védelmére épült.
A XVIII. század elején, amikor a göttweigi bencések székhelyüket innen Zalaapátiba tették át, itteni építkezéseikhez a vár megmaradt anyagát is felhasználták. A XIX. század közepén a vár alapfalainak egy része még látható volt, ma már azonban a felszínen ilyen maradvány nem található.
Zalavár területén már a rómaiak uralma idején is erős, faragott kövekből, a mocsárba vert cölöpökön nyugvó castrum állt, amely biztos védelmet nyújtott a népvándorlás kori népeknek. Bírták a keleti gótok, longobárdok, hunok, frankok és a nyitrai szláv fejedelem, Privina is, akit frank kapcsolatai miatt 840 körül földjéről elűztek, s aki a német Lajos császártól előbb hűbérbe, majd örök adományba kapta a Zala folyó körüli területet, ahol a mocsárban várat, a várban pedig Szűz Mária tiszteletére templomot épített, melyet 850-ben Liutprand salzburgi érsek szentelt fel.
Mosaburchról a Fuldai évkönyvekben is olvashatunk, amikor a 896. évben történetekkel kapcsolatban többek között a következőket jegyzi meg: ,,Végül, miután még ugyanezeken a vidékeken több ütközetet vívtak egymással, a császár (Arnulf) erre az időre Pannónia védelmét a Mocsárvárral (Mosaburch) együtt Brazlavra, a hercegére bízta" Ezt megelőzően Arnulf császár nevében 885.évben szerkesztett birtokösszeírás szerint Mosaburch Frigyes salzburgi érsek birtoka volt.
A honfoglaló magyarok, megtörve a szlávok uralmát, 900-ban szállták meg Pannóniát, elfoglalták Mosaburch várát, Zalavárnak nevezték el. Zalavár az ispánság ideköltözése előtt királyi udvarház lehetett, benne a kápolnával. Az ezredforduló körül Bátor Boleszló fia, Beszprim herceg birtoka volt a Privina által épített palánkvár, a régi udvarházzal, kápolnával, melyet a X. században Kál horka és fia Bulcsú birtokolt. A herceg 1018-19 között vagy közvetlen ezt megelőzően épített itt egy bazilikát, míg a királyi monostor csak a bazilika felszentelése után épült meg.
Az 1137. évben kelt csatári monostor alapítólevelében található a zalai várispánság első nyoma, amikor két százados (centurio) neve is szerepel: Salamon és Sau, akiket az oklevél ,, proceres filii scilicet Stephani regis existant"-nak, a szentkirályi várjobbágyfiaknak nevez. Az első zalai hadnagyot (major exercitus) egy 1232. évi ítélet említi, kinek neve Jakab, majd egy másikat 1239-ben, János néven.
A vár első okleveles említése 1164-ből származik, amikor III. István király megerősíti Fulceirus veszprémi püspököt a zalai vár civiseitől vásárolt birtokában, majd 1222-ben, amikor Róbert veszprémi püspök ,,in castro Zala" ad ki oklevelet. A következő századokban kevés szó esik Zalavárról, amely feltehetően királyi vár maradt.
A Nagy Lajos halálát követő zavaros időkben, 1342-82 között Bajkai Péter foglalta el a várat. Az 1420-ban megerősített vár 1443-ban a Rozgonyi család, 1444-től Marczali Miklós vajda fiai Imre és János, valamint Marczali Dénes fiai István és György, majd pedig 1472-től a zalavári apátság birtoka volt. Kaponyay Miklós kezén volt 1518-ban, aki ekkor Szenterzsébeti Terjék Lászlónak és fiának adja zálogba. Ezután többször cserélt gazát a magánbirtokosok és a királyi kamara között.
Oláh Miklósnak 1536-ban megjelent ,,Hungaria"-jában Zalavár gazdag apátság és igen erős várát említi, de ennek ellentmond az 1553-ban készült leltár, amely szerint a várban mindössze 2 db tarack van 50 szakállas puskával.
Mezőlaky Ferenc bencés apát 1558-ban kelt levelében leírja a vár falait, de az építményt már roskadozónak mondja.
A török hódoltság idején nem játszott különösebb szerepet, őrségének feladata a fontos hídvégi átkelő védelme volt. Rossz állapota miatt az 1601. évi országgyűlés a vár megerősítését, az 1604.évi pedig Zala megye ingyen munkáját rendeli el. Ennek ellenére az 1625.évi XX.tc. megállapítja, hogy annyira elhanyagolt vár, mint Zalavár, nincs az országban. Zalavár erősítése pénzhiány miatt csak vontatottan haladt, és 1641-ben Svatics várkapitány is csak az árkokat tisztíttatja ki. Chermei Mihály 1676-ban a külső és belső kapukat csináltatta meg, majd 1685-ben Radonay a Zala vizét vezetteti be a belső árokba.
A XVII. század végén Zalavár elvesztette hadi jelentőségét, és 1700-ban már senki sem lakott a várban. I. Lipót király parancsára 1702-ben Schenckendorf Kristóf császári ezredes a várat felrobbantotta./Kiss Gábor/ Zalavár szláv múltját illetően vannak más nézetek is. A Hunnivári Zoltán álnéven publikáló szerző " Moosburg fekvése-Pribina országa" című tanulmányában /magánkiadás, 2000/ , valamint a "Hatalmi viszonyok a Kárpát-medencében 889 és 907 között" c. munkájában /magánkiadás, 2000/ azt állítja, hogy az említett IX. századi szláv központ nem a mai Zalavár, hanem az Ausztriai Moosburg közelében volt. Tudomásom szerint ezt a véleményt Bakay Kornél is támogatja.
Forrás:
Vándor László: Zalavár vára /Zalai Hírlap, 1991. nov. 23./
Szőke Béla Miklós: Mosaburg-egy Karoling-kori civitas
Ritoók Ágnes: Zalavár-Vársziget Árpád-kori erődítései
GPS: | É 46° 39.625 (46.660416) |
K 17° 8.297 (17.138283) |
INFORMÁCIÓK: középkori vár csekély maradványa a Kis-Balatoni természetvédelmi területen található.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.