Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KŐRÖSHEGY - RK.TEMPLOM, VOLT FERENCES KOLOSTORTEMPLOM (SOMOGY MEGYE) 

Kőröshegy a legkorábbi Balaton melléki templomos helyek egyike, Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról 1082-ből van adatunk. A mezővárosi rangú településen a ferences kolostor a 16. század elején épült fel, első ismert említése 1506-ból származik. Építtetője a birtokos Báthoriakban kereshető. A templom kőből faragott részletei, nyugati és északi kapuja, ablakainak kőrácsai, a hajó boltozatának indításai egyaránt a 16. század eleji építésre vallanak. 

A templom egyhajós, a hajónál valamivel keskenyebb és sokszögzáródású szentéllyel, a szentély északi oldalán toronnyal épült. Hajója és szentélye egyaránt három-három boltszakaszos, a szakaszoknak megfelelő külső támpillérekkel, azok között nagyméretű, csúcsíves és mérműves ablakokkal, simára vakolt homlokzatokkal. Hajója felett háromszakaszos, bordás keresztboltozat, szentélyét fiókos dongaboltozat fedi. Tornyán, amely teljesen dísztelen egyszerű gúlasisak van. A templomtól északra, a plébánia udvarán és kertjében 1966-67-ben feltárták az elpusztult kolostor alapfalait, de visszatemették. A török kori pusztítások után az addig romos templomot 1746-ban Széchenyi Antal állíttatta helyre, 1757- ben és 1786-ban tovább alakították. 1906-ban a MOB Sztehlo Ottóval restauráltatta. Ennek emléke a boltozatok ma látható, de az eredetinek semmiképpen meg nem felelő kiépítése, a torony mellé épített csigalépcsőtorony és a déli kapu. Nyugati homlokzatán csúcsíves pálcatagos kapu feletti halhólyagmintás kerekablak. 

Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Zala, Somogy, Tolna megyében

R. k. templom. Középkori ferences kolostor megmaradt és újjáépített temploma. Egyhajós, a hajónál valamivel keskenyebb és sokszög záródású szentéllyel, a szentély észak oldalán toronnyal épült. Hajója és szentélye egyaránt három-három boltszakaszos, a szakaszoknak megfelelő külső tám pillérekkel, azok között nagyméretű, csúcsíves és mérműves ablakokkal, simára vakolt homlokzatokkal. Hajója felett háromszakaszos, bordás keresztboltozat, szentélyét fiókos dongaboltozat fedi. A hajó nyugati végében új, két oszlopon álló vasbeton karzat, azon modern orgona. Tornyán, amely teljesen dísztelen, egyszerű gúlasisak van. A templomtól északra, a plébánia udvarán és kertjében 1966-1967-ben feltárták az elpusztult kolostor alapfalait, de visszatemették. 

Kőröshegy a legkorábbi Balaton mellék templomos helyek egyike, a pannonhalmi apátság Szt. László-kori összeírásában szereplő hat kápolna közül az egyik itt volt. Szt. Márton tiszteletére emelt egyházáról 1082-tól maradtak adatok. Ez a középkori templom a községi homokbánya területén feküdt, falainak nagyobb része az elmúlt évtizedekben tűnt el a bányászás következtében. Megmaradt csonkjait 1982-ben tárta fel a megyei múzeum. A mezővárosi rangú településen a ferences kolostor a 16. század elején épült fel, első ismert említése 1506-ból származik. Építtetője a birtokos Báthoriakban kereshető. A templom kőből faragott részletei, nyugati és észak kapuja, ablakainak kórácsai, a hajó boltozatának indításai egyaránt 16. század eleji építésre vallanak. 

A török kori pusztítás után az addig romos templomot 1746-ban Széchényi Antal állíttatta helyre. 1757-ben és 1786-ban tovább alak'tották 1906-1907-ben a MOB

Sztehlo Ottóval restauráltatta. A műemlékvédelmi szempontból nem éppen kfogástalan építkezés emléke a boltozatok ma látható, de az eredetinek semmiképpen meg nem felelő képítése, a torony mellé épített csigalépcsőtorony és a déli kapu. Csúcsíves, szűk diadalívét kétoldalt kvágva tágították jelenlegi félköríves formájára 1942-ben alaktották. (Védett műemlék) 

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei