Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zsennye, kastély

A Sennyeiek kastélyát 1557-ben említik elõször. Nádasdy Tamás nádor felesége, Kanizsai Orsolya egy levelében mint biztonságos, erõdített helyet említi ekkor. Valamikor ezt megelõzõen – talán Sennyei Ferenc 1550 körüli építkezései során – készült el az egykor a Sorok-patak vizével táplált ma is jól látható négyszögletes területet körítõ védõárok.

Sennyei Ferenc nagytudású birtokos hírében állt, ki a sárvári, lékai és kapuvári várak fundáló mestere volt. Így nem csodálkozhatunk a védőárkok szabályos kiépítésén és a vízrendszer gondos megalkotásán. Feltehetően Sennyeyt a nagyobb szabású építkezésre a saját háza táján az 1532-ben Kőszeg ellen felvonuló török seregek pusztítása utáni leromlott állapot késztette.

Nádasdy Tamás hű embere volt, akit a nádorné asszony, Kanizsai Orsolya is meg-meg látogatott birtokán. Ez a vidék a Rába és a Sorok összefolyásánál elég mély terület volt, amit a vízrendszerekben jártas Sennyey elárasztással könnyen áthatolhatatlan mocsárrá változtathatott, további védelmet nyújtva udvarházának.

A kastély építéstörténeti kutatását végzõ Koppány Tibor szerint az épület magja valamikor a 15. század elsõ felében épült. A részben 1953-ban, részben 1983-ban előkerült gótikus kőfaragványok azt bizonyítják, hogy a zsennyei kastély középkori előzményből épült ki. Feltételezés lehet, hogy a kastély első periódusát alkotó középkori udvarház a 15. század első felében vagy a század közepe táján épülhetett, mint a falut és a környező településeket birtokló Sennyeycsalád székhelye. Ez az épület emeletes és kétosztatú volt, déli oldalán toronnyal.

Az épületről leolvasható következő építési periódus a 16. század elejére, a harmadik a második felére helyezhető. Mindkettő a reneszánsz átépítésnek emléke. A 17. század második felében, közelebbről nem meghatározható időpontban épült az épület nyugati toldásának két helyisége és keleti egy helyisége.

Az 1983-as kutatás alkalmával napvilágra került barokk homlokzati architektúra részletei arról tanúskodtak, hogy a kastély fő tömbjét a 18. század középső évtizedeiben kétemeletesre építették át, északi oldalán lépcsőházat emeltek, és az egész épület új homlokzatokat kapott.

A kastély kialakulásának utolsó periódusa romantikus kiépítése volt, ennek 1867-es évszámát az északi erkély alatti kronosztikonos felirat rejti. Az épületet 1953-ban Károlyi Antal tervei szerint alakították át a Képzőművészeti Alap alkotóházává. A kastélyt az utóbbi évtizedben egy jelentős támogatásból szépen felújították.

Az alkotóház 2024-ig, 70 éven át szolgálta ezt a célt. A fenntartást végző Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. beleolvadt a Demeter Szilárd által vezetett Petőfi Kulturális Ügynökségbe. Az ügynökség a következő lépésben a Zsennyei Alkotóházat 2024 nyarán bezárta. A jelenleg rendelkezésre álló információink szerint a kastély és az alkotóház sorsa egyenlőre bizonytalan.

Források:

Dénes József: Vasi várak - Szombathely, 2008
Koppány Tibor: Kastélyok a végvárak mögött - Budapest, 2014
Koppány Tibor - Lővei Pál: Zsennye Zsennye, Sennyey-Bezerédj-kastély - Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Budapest, 2002