Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Solin-Salona - Solin, Horvátország, Dalmácia, Dalmácia történelmi vármegye - Sutikva (Sutikva)
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Utolsó frissítés: 2025.12.06.
Salona - Sutikva
A Sutikva régészeti lelőhely a mai Solin keleti részén található, a Mravinci falu felé vezető út mellett. Ez egy őskori régészeti lelőhely, amely egy dombvár típusú erődítmény.
A Sutikva helynév a Szent Tekla és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt középkori templomból ered, amelyet a solini térség török inváziói során pusztítottak el.
A templom lehetséges helyét a Sutikva északnyugati részén feltárt középkori sírok jelzik.
A Sutikva sziklás dombja és az alatta elterülő terület a bronz- és vaskorban fontos szerepet játszott a dombvidék és a parti közlekedési útvonal ellenőrzésében.
A Sutikva tetejéről, 129 méteres tengerszint feletti magasságból látható jól a tágabb térben elfoglalt helye. Északon jól látható a Klis-hágó az erőddel, nyugaton pedig a Kaštela-öböl nyílik egészen Trogirig, valamint a Jadr folyó alsó szakasza a torkolatával és a Vranjica-félsziget.
A Sutikva-i dombvidék domináns jellegzetessége maga a mészkőszikla, amely körülbelül 40 méterrel magasabb a környező terepnél. A sánc valószínűleg az északi és déli oldalról védte a települést, míg a Jadra folyó torkolatára néző nyugati oldal kevésbé volt védett. A szikla keleti oldala megközelíthetetlen, ezért ott nem volt szükség sánc építésére. A solini 1952-es és 1968-as légifelvételeken, az új temető építése előtti időből, egy körülbelül 30 méter hosszú és körülbelül 5 méter széles kőrakás látható a telkek határán, ezek az északi sáncszakasz maradványai, de ezt a későbbi építkezés elpusztította.
Sutikva megkerülhetetlen helyszín a Solin vagy Salona környék múltjának tanulmányozása során. Miroslav Katić rámutatott, hogy Sutikvát Vranjicával és a Jadr folyó torkolatával együtt kell vizsgálni. A Sutikváról, Vranjicáról származó leletek, valamint a Solin központjában található késő bronzkori település kulturális rétegének új felfedezése egy fontos közösség létezésére utal. Kedvező természeti és földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a bronz- és vaskorban a tágabb területen fontos szerepe volt. A lelőhely korábbi használatára utaló kerámiaedények a késő eneolitikumból és a kora bronzkorból származnak, és a feldolgozott anyag teljes mennyiségének csak kis részét teszik ki. Sutikva leletanyagának nagy része későbbi időszakhoz köthető. A Sutikva feldolgozott anyagának egészét tekintve nagy hasonlóság figyelhető meg a dalmát tengerparton és a szigeteken található lelőhelyekkel a késő bronzkortól a kora vaskorig terjedő időszakban és a Dalmácia északi részén található liburniai terület távolabbi lelőhelyeivel is. A Kr. e. 3. század környékéről származó leletek hiánya arra utal, hogy Sutikva településként való használata ekkor megszűnt, ami egybeeshet a Salona kialakulásának kezdetével a Kr. e. 2. században.
Forrás: Martin Bažoka – Ivan Šuta: Prapovijesni nalazi s gradine Sutikve u Solinu
Sutikva je nezaobilazan lokalitet u kontekstu proučavanja najranije prošlosti solinskoga, odnosno salonitanskoga prostora iako je zbog bogatstva antičke baštine ovoga prostora taj dio prošlosti ostao po strani znanstvenoga interesa. Miroslav Katić istaknuo je da se Sutikva mora sagledavati zajedno s Vranjicom i ušćem Jadra.
Nalazi sa Sutikve, Vranjica i novi nalaz kulturnoga sloja kasnobrončanodobnoga naselja u središtu Solina ukazuju na egzistiranje vitalne i brojne zajednice. Zahvaljujući povoljnom prirodnom i geografskom položaju ona zasigurno nije imala marginalnu ulogu tijekom brončanoga i željeznoga doba na širem području. Ulomci ukrašenih keramičkih posuda koji upućuju na ranije korištenje položaja datiraju u kasni eneolitik i rano brončano doba i u ukupnoj količini obrađenoga materijala čine tek manji dio. Nedostatak nekih formi koje, primjerice, čine glavninu dijagnostičkoga materijala u obližnjem Vranjicu, gdje je izražen brončanodobni sloj, ukazuje na to da se glavnina materijala na Sutikvi može vezati uz kasnije vrijeme.
Sagledavajući u cjelini obrađeni materijal sa Sutikve može se primijetiti velika sličnost s nalazištima u dalmatinskom priobalju i na otocima u razdoblju od kasnoga brončanog doba do mlađega željeznog doba. Forme i ukrasi na lokalnim keramičkim posudama i prisutnost importirane grčke i apulske keramike uklapaju se u funduse materijala obližnjih gradina poput Sutilije, Luka, Oriovšćaka i Veloga Bijaća, ali i udaljenijih lokaliteta na liburnskome prostoru u sjevernoj Dalmaciji. Sličnosti s lokalitetima u srednjodalmatinskom zaleđu manje su izražene. Međutim, to ne mora ukazivati na potrebu naglašavanja razlika u materijalnoj kulturi primorskoga dijela u odnosu na zaleđe ponajprije zbog činjenice da, naročito u bližem zaleđu, nemamo kvalitetno istraženo i publicirano referentno naselje iz željeznoga doba.
Okolica Kaštelanskoga zaljeva s kliškim prijevojem mjesto je na kojem će se na izmaku željeznoga doba sukobiti interesi Delmata, kojima je ovaj prostor bio najvažniji izlaz na more, isejskih Grka, koji nastoje osigurati svoje interese na kopnu, i Rimljana, koji će preko salonitanske luke i kliškoga prijevoja širiti svoju vlast u zaleđu. Uz ove zajednice interes na ovom području imali su i Jadas(t)ini, čije je prisutstvo posvjedočeno u Saloni sredinom 1. stoljeća prije Krista. O podrijetlu Jadas(t)ina u struci još uvijek nema jedinstvena stava, a osim teze o njihovu središtu na ovom području vezuju se i uz liburnske stanovnike Jadera.67 S njima se povezuju i Jadas(t)ini koji se spominju na starijem farskom tropeju. O Jadas(t)inima sa salonitanskoga natpisa zasigurno će biti još rasprava, što potvrđuje i novija hipoteza Nenada Cambija koji ih povezuje sa stanovnicima prve faze naselja Sikula kod Kaštel Štafilića.68 Izostanak nalaza koji datiraju od oko 3. stoljeća prije Krista, osim jednoga mogućeg ulomka dna Lamboglia 2 amfore, pa nadalje upućuje na zaključak da tada prestaje korištenje Sutikve kao naselja, što bi moglo koincidirati s početkom naseljavanja prostora na kojemu će se tijekom 2. stoljeća prije Krista formirati Salona.
Izvor: Martin Bažoka – Ivan Šuta Prapovijesni nalazi s gradine Sutikve u Solinu
| GPS: | É 43° 32.034 (43.533901) |
| K 16° 30.462 (16.507700) |
Információk: Solin településről a Mravincébe vezető út kanyarulatában, a tmető mellett kereshető fel a várhely, melyre jelzett turista út vezet fel.
Utolsó frissítés: 2025.12.06.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.

