Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Veperd - Szentháromság-templom

Veperd - Veper. (Vepör.)  1222-ben II. András király adománylevelében szerepel először "Wepur" néven. 1229-ben IV. Béla megerősítette Pósa, a Szák családból származó Botus fia birtoklását. További említései Villa Weper 1346-ban, Veper, Vepur. 1377-ben. A település Kabold várához tartozott. 

1263-ban IV. Béla az Aba családnak adományozta. 1280-ban a király Csák fiainak adományozta a birtokot 1445-ben az uradalom a Habsburgok birtokába került, majd 1451-ben III. Frigyes császárra szállt. 1453-ban az uradalom  Weißpriach (vagy Weiszpriach) Zsigmond tulajdonába került, a család egy Karintiából származó nemesi család volt, amely Hunyadi Mátyás korában vált jelentőssé Magyarországon. Főként Lánzsér és Kabold várainak birtokosai voltak, János nevű tagjuk Sopron főispánjaként is szolgált, de a család 1553-ban kihalt. A birtokokat később felosztották, és többek között báró Devecseri Csóron János szerezte meg Veperdet a kaboldi uradalommal. Csóron Jánosnak két leánya volt, egyik Anna  Balassa Istvánné, majd Liszti Istvánné; a másik Margit Nádasdy Kristófné volt. 1585-ben a birtokot két lánya között osztották fel. Anna leszármazottai között a birtok feldarabolódott, és elzálogosították. 1647 körül Liszti elzálogosította az  ingatlanokat Daniel Rauchnak. 1648-tól kezdve a Kéry család a birtokok nagy részét megszerezte. 1704-ben a birtokot 150 000 guldenért eladták Esterházy Pál hercegnek, és a feudális korszak végéig az Esterházy család tulajdonában maradt.

Az uradalom Magyarország határain belül feküdt, de Ausztriából igazgatták. Az uradalom fő településeként Veperd (Weppersdorf), a némileg később alapított Kabolddal (Kobersdorffal) együtt, különösen jó helyen feküdt, több út kereszteződésében, ezért különösen érintették a Kabold vára körüli határkonfliktusok, mint például a Habsburg Rudolf, IV. Béla magyar király és Ottokár cseh király között a Babenberg-örökségért folytatott csaták. 

Veperd (Wepperdorf) volt a Kabold birtok legrégebbi plébániatemploma. Veperd hosszabb rövidebb ideig plébániaközpont a 16. században, 1597-ben Csáva kivételével a kaboldi uradalom falvai a veperdi plébániához tartoztak. A plébániatemplom a falu északi szélén áll, és a Szentháromságnak szentelt. Eredete a 13-14. századra nyúlik vissza. Jelenlegi formájára 1753-ban bővítették, felújították 1953-55-ben, 1973-ban, 1982-ben, 2005/2006-ban. A veperdi katolikus templom a 18. századi átépítés miatt nagyon keveset lehet tudni középkori kinézetéről, de néhány gótikus maradvány, köztük boltozatdarabok és a déli kapu csúcsíve napjainkig fennmaradt. Különösen figyelemre méltóak a szentély gótikus boltozata. A barokk stílusú főoltáron egy fa dombormű ábrázolja a Szentháromságot, amelyet Jézus Szent Szíve és Mária Szeplőtelen Szíve szobrai kereteznek.

Lelkészről azonban csak 1523-tól vannak feljegyzések, anyakönyvek 1672-ből származnak. A reformáció idején a templom protestánssá vált. A katolikus papokról csak 1660-ban esik szó.

 Források:

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában

https://atlas-burgenland.at/

Nagy Iván: Magyarország családai

Csermelyi József: A kaboldi uradalom és a kaboldi báróság 15–16. századi története