Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagytétény kastély

A falunak két erőd jellegű gótikus épületéről tudunk, mindkettő egytraktusos, nyújtott trapéz alaprajzú. Az egyik a mai kastély elődépülete, a másik a mai általános iskola helyén, két ütemben lebontott zártudvaros épület.

A két hasonló jellegű és méretű épület tulajdonosai az oklevélben szereplő Tétény testvérek lehettek. A lebontott épülethez közel van a mai plébániatemplom, melyről 1333— 37-ből van adatunk. A családi oklevelek időpontjaiból látjuk, hogy a család a XIV. században Tétény birtokában van még, de tisztségeik már nem a király közvetlen környezetének magas állásai.

A Tétény család birtokrészeit Hédervári Lőrinc nádor, a budai vár kapitánya kapja. Birtoklásuk már 1309-től kimutatható. Zsigmond, majd a Hunyadiak közvetlen szolgálatában, hatalmuk és jólétük teljében Tétényt is felvirágoztatják, 1461-től mezőváros, önálló piaci körzettel. 

A kastélyban történt ásatások során a Tétény nemzetség XIII. századi építkezéseinek nyomait találták meg. XIII. századinak tartják a római falazatra telepedő pince építkezését is, amelynek ma csak a másodlagos kialakítású gótikus formáját látjuk. A kastélyban Hédervári építkezésnek tartják azt a mély alapozású, a XV. század első harmadának végéről származtatható falazatot, amelynek építése abbamaradt (Hédervári Lőrinc 1447-ben bekövetkező hirtelen halála miatt?), és jóval egyszerűbb módon nyert befejezést. Hédervári Lőrincné egyik veje, Paksi Imre igényt tart a birtokra. Ez az igény évszázados pereskedést szül. Tudjuk, hogy az örökös, Hédervári Imre macsói bán nem tartózkodik Tétényben, 1455-ben tétényi tisztje Setétkuti László. A plébániatemplom gótikus átépítése is a Hédervári családhoz kapcsolható. 

Hédervári Ferenc nándorfehérvári bán anyagi nehéz-miatt előzőleg elzálogosítja Tétényt. Nándorfehérvár és környékének elvesztéséért kegyvesztett lesz, és birtokaitól megfosztják. Tétényt 1522-ben Akosházi Sárkány Ambrus kapta.  Budán és környékén harcok nélkül telepszik be a török. Tétény a budai szandzsákhoz tartozott, a timarióta kapitányok révén közvetlenül a szultán uralma alá. A kastély elődépülete a töröktől való visszavétel idején megsérült és rombadőlt. A harcok és égések nyomai a falakon és a leletanyagban is megmutatkoznak. Lófarkas félhold, kardok, ágyúgolyó tanúskodnak a harcról. 

Tétényt és környékét Buchingen Ferenc kapitány kapja, a török elleni harcokban tanúsított vitézségéért. A birtokot Petrovay László, felesége Daróczy Klára Julianna, vásárolja meg Buchingentől. Száraz György, akinek van birtoka Békés vármegyében, jelentkezik Daróczy Katalin kérője- és Tétény vevőjeként, segítve özvegy Petrovay Lászlóné, Daróczy Klára Julianna nyomorán. A Békés vármegyei hozamokból felépítteti a tétényi romokat. Száraz György királyi személynök, később báró, birtokaira szabályszerű donációslevelet kap. Gazdálkodását Tétényben 1716-ban kezdi. A gótikus elődépület nyugatra néző kapuzatát megszünteti, és dél felé középütt nyitja meg az adottságok miatt szabálytalan négyszöget. Ennek az állapotnak leírását rögzíti Bél Mátyás. 

1733-ban Száraz György hirtelen meghalt. Már korábban visszavonult királyi személynöki tisztétől, helyét barátjának, Grassalkovich Antalnak adva át. Száraz György özvegye, Daróczy Katalin megharagszik Grassalkovich Antalra, amikor vagyontalan unokaöccsét, Rudnyánszky Józsefet Nyitráról elhozza, és leányával, Juliannával összeházasítja. Az anya kitagadja leányát és vejét, azonban 1741-ben, amikor betegsége erőt vesz rajta, megengesztelődik, és Rudnyánszky Józsefet teszi meg kiskorú gyermekei gyámjává. Így Rudnyánszky József rendelkezik a továbbiakban a tétényi birtok felett.  Az az ötletes kastély átalakítás — amely a XVIII. század közepén kb. 1766-ig Rudnyánszky József által megtörténik, képezte a műemléki helyreállítás alapját. 

Forrás: Borsos László: A nagytétényi kastélymúzeum