Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Oros-Várhegy

Oros község már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. Határában gyakran találnak kő- és bronzkori tárgyakat, melyeket a szabolcsvármegyei múzeumban helyeznek el. Az Anjoukori okmánytárnak egy 1325-ből származó oklevelében „Wrus in districtu Nyr” formában van említve, a pápai tízedlajstromokban pedig mint „Vrs” és „Wrus”. A Kállay család levéltárában 1440-ben „Orosváros” elnevezés alatt fordul elő, hét évvel később pedig már „Orros” néven. E községnek a legrégibb időktől egész maig a Kállayak a birtokosai, de 1446-ban a Sztritteyeknek, 1452-ben az olnodi Czudaroknak és 1479-ben a Várdayaknak is voltak itt birtokrészeik, a XIX. sz. első felében pedig az Elek és Mérey családnak is. ... A határban levő „Várhegy” nevü domb alján a mocsárban egy sánczokkal körülvett földvár nyomai láthatók.

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - SZABOLCS VÁRMEGYE.

A Vár-rétnek nevezett, alacsony fekvésű, egykoron vízzel borított terület Ny-i részén található, közel É-D irányú, ovális szigeten. Az orosi földvár területén 1964-ben Erdélyi István végzett ásatást, majd a várat 1995-ben Nováki Gyula mérte fel.

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/29742, 2026. március 28.

Még 1995-ben került sor a korábban Oros vagy Nyírpazony határában levőként említett, de valójában Nyírturához tartozó Várhegy felmérésére. Jósa András már idézett munkájában itt egy 10-12 m magas, természetes homokdombot említett, melynek két végét egy-egy sánc erősítette volna. A magasságadat minden bizonnyal elírás lehet, ma az egykor mocsaras környezetből csak 2-3 méterre emelkedik ki az ovális alakú, természetes domb, melynek belső területe kissé domború. A korábbi irodalomban szereplő sánc és árok nem lelhető fel. Aljához közel egy perem fut körbe, ennek szélén csak a déli oldalon látható egy sánc igen gyenge nyoma, 40-50 m hosszan. A perem a domb északi végében kb. 10 m hosszan megszakad. A belső területen a vakondtúrásokban habarcstöredékek is megfigyelhetőek voltak, tehát kő- vagy téglaépület állhatott a vár területén. A vár hossza 75, szélessége 45 méter lehetett. Erdélyi István és Szimonova Eugénia 1964-ben végzett háromnapos ásatást a vár területén. A dombot két kutatóárokkal vágták át. A nyugati oldalon egy 2x2 méteres szelvényt is nyitottak. 55 cm mélyen már az érintetlen homokot érték el. A gyökerek és az újkori szántások miatt nem sikerült tiszta képet kapni a rétegződésekről. A talált cserepek alapján csupán a terület rézkori (péceli kultúra) és a középkori használatára lehetett következtetni. A domb déli széléhez közel egy sekély, gömbölyű aljú árok profilja mutatkozott, szélessége kb. 3 m, mélysége a mai felszín alatt 1 m volt. 

Németh Péter kutatásai szerint a Túrával (ma Nyírtura) azonos birtoktesten létezett egy, a nevét minden bizonnyal az erről az erődítésről vett „Váralja" település a Balogsemjén nemzetségbeliek birtokában, melyről 1340-ből és 1347-ből ismerünk adatokat. 1427-ben már lakatlan volt Kérdés, kapcsolatba hozható-e ezzel a várral a Csorba Csaba idézett adattárában említett „Orosvaras" birtok? 

Az erősség közelebbi értékelése mindenesetre itt is csak további kutatásokkal lehetséges. 

Forrás: FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében