Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Dachenstein - Tachenstein (Wulfingstein)

A vár igen csekély romjai, Bécsújhelytől 11 km-re nyugatra, Netting és Dörfles falvak között, a 476 méter magas Schlossberg (Várhegy) csúcsán emelkednek. Az erődítést a gerinc nyugati lejtőjén, annak szikla kiemelkedésén építették fel. Északnyugaton a sziklafal igen meredek, így a vár helyszíne jól megválasztottnak tekinthető. A vár megközelítése a déli völgyön haladva, a keleti oldalról volt lehetséges. Napjainkban a vár és környezetét sűrű erdő borítja.

Feltételezések szerint Dachenstein várát a 12. század vége felé építették. A klosterneuburgi apátság feljegyzései említenek egy Fridericus liber de Tahensteint – bár dátum nélkül –, akit ebbe az időszakba lehet helyezni. Azonban az már nem biztos, hogy ez Dachensteinre vonatkozik. Más történészek Wulfing von Prossetet tartják az építtetőnek, akit a Stubenberg család ősének tartanak, és akitől a vár nevét is kaphatta. A 13. században a Stubenberg család valószínűleg elvesztette Dachensteint, legalábbis átmenetileg, mivel II. Frigyes császárt támogatták, míg II. Frigyes herceg, a hadi herceg uralta a Steinfeld régiót. Ottokár király idejében a vár ismét a Stubenberg család birtokában volt. Ottokár 1268-ban leromboltatta.

A 15. században egy Dachensteinről nevüket átvevő család élt itt, akik számos birtokkal rendelkeztek Alsó-Ausztriában. Tagjaikat többször is kinevezték gondnokokká. Valószínű, hogy ezek Tachenstein badeni intézői voltak, akik Wulfingsteint Tachensteinre nevezték át. A Tachenstein család rövid ideig magas joghatóságot is gyakorolt ​​itt. Az utolsó Tachenstein Ausztria pohárnokaként szolgált uralkodója mellett. A 16. század közepe körül a család kihalt, és a vár Hohenegg, Eitzing és Gruber von Grub urakra szállt.

A 17. század elején a Gruber család jelentős anyagi nehézségekkel küzdött, ami 1614-ben birtokuk egyes részeinek elárverezéséhez vezetett. Dachenstein Wolf Adam Perchtold zum Sachsengang birtokába került, aki 1635-ben eladta a bécsújhelyi Neukloster (Új Kolostor) apátjának. Valószínűleg ebben az időben történtek bizonyos bővítések is. Talán ebben az időszakban is épültek erődítmények, mint például a külső védművek.

1662-ben Robert apát a seckaui apátságból, megvásárolta a közeli Strelzhof várát és birtokát a Neukloster számára. Ez a vár lényegesen lakhatóbb és könnyebben megközelíthető volt, mint Dachenstein, ezért a környező birtokok közigazgatási központjává nevezték ki. Egy 1683-as leltár azt mutatja, hogy a vár akkoriban még jól felszerelt volt.

Dachensteint azonban hamarosan elhagyták, és lassan romhalmazzá vált. 1811-ben egy villámcsapás okozta tűzvészben, teljesen elpusztultak a még megmaradt épületeket. Ezt követően Netting lakói kőfejtőként használták Dachensteint. A felhasználható anyagokat házaik építéséhez hordták el. 1835-re a vár szinte teljesen eltűnt. 1878-ban a neuklosteri kolostor, egy magánszemélyeknek adta el a Dachensteinhez tartozó ingatlanokat.

A napjainkban látható csekély romok, számos elhagyatott egykori erődítmény sorsát osztják. A vár birtokosa nem érdeklődik irántuk, mivel a látogatókat csak kellemetlenségnek tekinti. Így nem találhatók turistajelzések, illetve információs táblák sem. Nincs nyoma a benőtt növényzet eltávolításának, illetve a megmaradt falak régészeti kutatásának és helyreállításnak.

A várban létesített fa hétvégi ház építése, közvetlenül a romokon vagy azok között különösen meggondolatlan lépés volt. A legfelső platót valószínűleg mesterségesen egyenlítették ki a vár építésekor. Az egykori erődítményből gyakorlatilag alig maradt fenn látható részlet. A falak csekély maradványaiból, manapság nem lehet következtetéseket levonni az erődítmény egykori megjelenéséről.

Bár rendelkezésünkre áll Georg Matthäus Vischer 1680 körüli, erősen eltúlzott metszete, a jelenlegi állapotra az sem nyújt sok támpontot. A több mint 110 méter hosszú külső fal jóval alacsonyabban fekszik, mint a fő vár. Három helyen találhatók elszórt rusztikus terméskő tömbök. A vár helyi mészkőtömbökből épült falazatával ellentétben, a rusztikus tömbök konglomerátumból és tufából lettek kifaragva. Valószínűleg ezek is a helyszín építésének idejéből származnak. A várdombot a vársziklával összekötő nyeregháton egykor egy tanya állt. Egy másik gazdasági épület a nyeregháton helyezkedett el. Falainak akár egy méter magas maradványai is ma is láthatók az erősen bokros növényzetben.

A vár területe napjainkban is magántulajdonban van. Az egykori erődítményből gyakorlatilag semmi sem maradt, néhány falmaradvány kivételével. A sziklaplatón most egy vadásztanya faépülete áll. A várhely megtekintése korlátozottan lehetséges, mivel azt a tulajdonos felelősségi és biztonsági megfontolásból korlátozta.

Összeállította: Keserű László, 2025-26

Források:

Georg Binder: Die niederösterreichischen Burgen und Schlösser Bd.1, 1925
Felix Halmer: Burgen und Schlösser zwischen Baden, Gutenstein und Wr. Neustadt, 1968
Kühtreiber - Mochty - Weltin: Wehrbauten und Adelssitze Niederösterreichs, 1998
Wilhelm J. Wagner: Hohe Wand - Steinfeld, 2000
Patrick Schicht: Buckelquader in Österreich, 2011
Georg Matthäus Vischer: Burg Dachenstein NO, Winzendorf, 1680
Keserű László: Dachenstein - Terepbejárási feljegyzések, www.varak.hu - 2025-26