Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Cseklész, Szent István templom

Cseklész (Bernolákovo, korábban Čeklís) község, Pozsonytól 17 km-re északkeletre fekszik. A település első írásos említésére 1209 került sor, amikor II. András király a birtokot, Tamás nyitrai ispán fiának, Sebestyénnek adományozza. A 13. század folyamán a mai falu még két településből, Csekiből és Luzsnicából állt. A település nevének eredete a magyar Csek személynévre vezethető vissza.

A cseklészi vár dombja, mintegy 29 méterrel magasodik a Feketevíz bal partja fölé, a település délnyugati szélén. A vár valamikor 1290 körül épülhetett fel. Építtetője nagy valószínűség szerint, a Hontpázmány nemzetség "Cseklészi" ágának tagja, Bököny/Bökény lehetett. Bököny halálát követően a vár örökösödés útján a Szentgyörgyi és Bazini családból származó Szentgyörgyi Ábrahám kezére került. A vár pusztulásáról a közelmúlt kutatásai adtak választ, melyek szerint ez a 15 század végére eshetett.

A település első építészeti emléke, a Szent István tiszteletére szentelt román kori alapokon nyugvó római katolikus templom. Bár az építés dátuma nem ismert, az eredeti román stílusú templomból megmaradt töredékek alapján ezt a kutatók a 12. század végére feltételezik. A téglalap alaprajzú hajó terméskőből épült, melynek ekkor még nem volt tornya, de tartalmazott egy szentélyt, amelynek pontos alakja ismeretlen, mivel eredeti falait alapokig lebontották. A felújítás során feltárták és láthatóvá tették az építmény eredeti, román kori elemeit. Ennek a korai templomnak ma is látható részei a templom hajójának fala, a feltárt keskeny ablakok, a kos- vagy bikafej, a külső gótikus pillérbe elfordítva beépített kőlap, illetve az udvaron látható román kori keresztelőmedence felső része.

A 14. század végén a templomot gótikus stílusban átalakították, sokszög záródású szentélyt és hálós boltozatot kapott. Az eredeti román stílusú szentélyt lebontották, és egy új, sokszög záródású gótikus szentélyt építettek helyette, amely a főhajó falait folytatta szabálytalan kőfalazattal, időnként tégladarabokkal kiegészítve. A templomhajó hálós boltozatot kapott. A külső támpillérek is ekkor épültek, illetve ekkor került befalazásra a korábbi kőoltár darabja. A szakemberek szerint a Várdomb délnyugati szélén, stratégiai helyen emelkedő templom, a cseklészi vár felépülését követően, annak 15. század végi fennállásáig, az erődítmény szerves része lehetett.

A 17. században a templom további átalakításon esett át, amint azt a hajó déli homlokzatán található román stílusú kőtömbökbe vésett feliratok is bizonyítják. Ennek az átalakításnak a részeként épült fel a torony, és valószínűleg ekkor lettek a falba építve az adományozók neveit tartalmazó kövek az 1614-es dátummal. A szentély északi oldalán valószínűleg sekrestye számára alakítottak ki bővítményt. A templom melletti pellengér is 17. századi.

A templomot a 18. század végén, 1773-ban késő barokk stílusban teljesen átalakították. A feltételezések szerint ezt gróf Esterházy József főprefektus finanszírozta, akinek a század elején már felépített kastélya állt a településen. A falak koronáját megemelték, a szentélyt és a hajót azonos magasságba hozták. A koronapárkányok új profilt kaptak. A hajót keresztboltozattal fedték, amelynek terhét az újonnan létrehozott külső tartófalakra helyezték át. Ezzel egyidejűleg egy galériát építettek a hajóbelsőben. A szentélyfreskó a pozsonyi Pálffy-palota mennyezetét is festő bécsi Josef Pichler alkotása.

Az 1843-1845 közötti időszakban új tetőt építettek a templomnak. A torony tetejét ekkor még nem bádogozták, hanem világos vakolattal fedték. A 19. század végén és a 20. század elején a szentély déli homlokzata közelében egy kriptát hoztak létre, amelyben az Esterházy család tagjai nyugszanak. 1910-ben a templom alatti kriptában eltemetett Esterházy Antal és Esterházy Mihály grófok holttesteiért özvegy Esterházy Mihályné pereskedett Esterházy Károllyal, az uradalom akkori birtokosával.

A templom utolsó felújítására az 1950-es években került sor. Az épületet teljesen szürke cementvakolattal fedték be. Az északi oldalon a 17. századi, feltehetően sekrestyét lebontották, és helyére egy új hosszanti épületrészt építettek. Ennek keleti homlokzatába egy régebbi, kőből készült neoromán stílusú portált helyeztek el, amelyet valószínűleg a lebontott előcsarnokból helyeztek át. 1966-ban kicserélték a tetőfedést, restaurálták a fa rácsos szerkezetet, a torony tetejét pedig bádoggal fedték be.

A 21. század elején ismét kicserélték a tetőfedést, a templomot kívül és belül is megújították. A templom erős, támfalakkal erősített körítőfala is megújult. A védőfalon napjainkban lőrések már nem láthatók, de a belső falszakaszon látható fülke bevágások, egykor talán lőréseknek adhattak helyet. A fellelt forrásokban nem találtunk a fal építésére és erődítésére információkat. A védőfal leglátványosabb része az déli falszakasz, amely az dombhát peremének szélén fut. A téglából emelt fal, itt eléri a 3-4 méter magasságot is a külső oldalán. A fal külső része nem került vakolásra a legutóbbi felújítás során.

A templomkertben és az épületen ma is láthatók román kori kőtöredékek, valamint egy román kori keresztelőmedence felső része is. A templom szűkebb környezetében található a cseklészi várrom, illetve kissé távolabb az egykori erődített reneszánsz udvarház helyén felépített híres Esterházy-kastély is.

Szócikk: Keserű László, 2026

Források:

Sabadošová, E. - Havlík, M.: Výskum fasád Kostola sv. Štefana Uhorského v Bernolákove 2006
Slivka, M.: Kostol sv. Štefana kráľa v Bernolákove, 2009
Plaček–Bóna: Encyklopédia slovenských hradov. Bratislava - 2007
Zdeněk Farkaš - Igor Choma: Hradu Čeklís v Bernolákove, Pamiatky M. 2015
Szöllösi Gábor: Cseklész templom - Várlexikon: varlexikon.hu/cseklesz-templom
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára... Pest 1851.
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda 1796–1799
Keserű László: Cseklész erődítései, Terepbejárási feljegyzések, 2025 - www.varak.hu
Információs tábla szövege a helyszínen a templom mellett
Apsida: apsida.sk/c/2025/bernolakovo