Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://djnaploja.wordpress.com/2016/02/15/bana-vara/

Bana - Várdomb

Gyulai Rudolf: Komárom Vármegye és Város történetéhez – 1890. könyvéből:

"A XIII. századbeli oklevelek csak homályosan tükrözik vissza a szent István korabeli komáromi várbirtok álladékát; de ha a XIV. századbelieket is tekintetbe vesszük, amit joggal tehetünk, mert e század második feléből való számos adat bizonyítja, hogy ez intézmény még úgy-ahogy létezett megyénkben, megközelítőleg teljes képét kapjuk a komáromi várbirtokoknak.

Több várhoz tartoztak: Anyala 1239. (Szolgagyőrhöz, Banához, Komáromhoz.) — Billeg 1231. (Szolgagyőr.) 1268. (Komárom.) — Für 1270. (Komárom, Szolgagyőr.) — Hetény 1240. (Komárom, Bana.) — (Kurta-)Keszi 1256. (Bana, Szolgagyőr.) — Virt 1256. (Bana.) 1268. (Komárom.)

…

A Pesty-Botka-féle elmélet szerint megyénkben a banai várispán alá lett volna rendelve Komárom-vármegye főispánjának. De ez nem valószínű, mert Bana, a nyugati gyakori betörések folytán, annyira fontos hadi állomásnak tartatott, hogy várispánjai a legelőkelőbb családokból vétettek és emellett az ország legmagasabb hivatalaiban ültek, míg ja, komáromi főispánok közül az oklevelesen ismertek másodika, az Örsnél előforduló Mór primipilus csak várjobbágy volt, kihez

hasonló állású valószínűleg még több is volt a komáromi főispánok közt, mert az e tekintetben elég közlékeny oklevelek több főispánnak csakis nevét adják tudtunkra.

…

Bana A névtelen jegyző szerint (c. 37. ) a honfoglaló magyarok, mielőtt a Morva vizéig hatoltak, többi közt Bana várát is elfoglalták és őröket helyeztek belé. Pesty Fr. (A m. várispánságok története 150.). Szabó Károlytól eltérőleg Bana vár alatt nem a trencsénmegyei Bán várost érti, melytől félórányira várromok láthatók, hanem a Banához közeli várdombon levő 35 □ öl sánczokat, melyek körül apró épületek nyomai is vannak. A Névtelen nem is Bán-nak, hanem Banánok írja.

De Szabó Károly is később e nézetet vallja (Teleky: Hunyadiak kora VI. 164.). Fényes (i. m. 145.) téved abban, hogy Bana castrum reginale volt. Fejér Bánát Selmeczre magyarázta, mely a XIII. században szinte Bana, de Selmecz soha se volt szerves várispánság. Botka méltán emeli ki, hogy a banai várispánság fontos hadiállomásnak tartatott, mutatja ezt az a körülmény, hogy főnökei a legelőkelőbb családokból vétettek és e mellett az ország legmagasabb hivatalaiban ültek (Századok 1872. 29.). Arra nincs eset, hogy a komáromi főispán egyúttal banai várispán lett volna. Az oklevelesen ismert banai várispánokat Pesty Fr. Czinárt rectificálva közli (i. m. 160—164.). — 1241-ben Bana mint egykori királyi vár említtetik (Fejér C. D. VII. 1 278.). — 1249-ben előfordul a banai szent keresztről nevezett templom (Pannonii. házi levélt Capsa VI. O.). — 1254-ben plébánusa Reginaid (Fejér: C. D. II. 244.). Bana nemzetségnév is. (Fejér: C. I). VII 240.)

…

Megjegyzendő, hogy az Árpádok alatt a főispán hadi ügyekben is feje volt a megyének, tehát ő volt az összes megyei várak várispánja, kivéve Bánát."