Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vársűrű

A csatári bencés apátságot a sváb Gutkeled nembeli Márton comes hozta létre 1137 táján a veszprémi egyházmegye területén Szent Péter apostol tiszteletére. Ő és felesége birtokokkal, szolgáltató néppel, 200-200 lóval, ökörrel és sertéssel, 1660 birkával látta el. Templomát azonban csak tizenkét évvel az alapítás után szentelték fel.

A csatári apátság tehát - az almádihoz hasonlóan - nem királyi alapítás. Alapjait az említett Márton comes vetette meg II. Béla király hozzájárulásával, jelentősen ellátva azt javadalmakkal is. Az új kolostort Csatáron építteti fel, gondoskodik megfelelő földbirtokokról. Minthogy Csatárt testvéreivel közösen bírja, részüket megváltja tőlük. A legnagyobb részletességgel intézkedik javairól, de elsősorban saját monostoráról. A csatári monostor tehát jelentős javadalmakhoz jutott, többek között megkapta Csatárt, kivéve itt egy kúriát négy eke földdel és négy szőlőmunkással, melyet Márton ispán a feleségének adott. Márton ispán ezeket a monostora számára tett adományokat az új királlyal, II. Gézával is biztosíttatta.

E javadalmakat szaporította további adományokkal Márton comes özvegye Magdolna asszony, aki - miután végrendeletében fiát és két lányát kielégítette - saját és férje üdvére az apátságnak adta többek között Mura falut két eke alá való földdel, Sagán nevű pusztát, Bogotán öt, Rokolyánban és Koloson egy-egy szőlőt szőlőművesekkel.

Ezt követően körülbelül száz évig nem hallani a monostorról. Csak amikor a monostorok, mint *hiteleshelyek kezdenek működni az országban, olvassuk a csatári konvent első ismert ilyen természetű kiadványában, 1250-ben Balázs apát nevét Lénárt dékán és Primus sekrestyés társaságában.

Körülbelül tíz évvel később, 1260 táján, Péter apát idejében a monostor kegyurai pénzszűkébe jutottak. Valószínűleg ennek következményeként Peted fia Vid a kegyurasága alatt levő monostor értékes bibliáját 27,5 márkáért elzálogosította Farkas vasvári zsidónál. Ennek a zálogösszegnek a törlesztéséhez az apátságnak is hozzá kellett volna járulnia, de mivel nem törlesztették, a biblia idegen kezekbe került.

A csatári monostor első, hiteles pecsétje alatt kibocsátott oklevelét 1250-ből ismerjük, melyet a konvent Milej falubeli világi személyek kérésére egy helybeli szőlő és erdőrész adásvételéről állított ki.E pecsétet azonban 1310 előtt nem ismert okokból kicserélte. 1351-ben mint kisebb konventet a csatárit is törölték a hiteleshelyek sorából.

E gazdag alapítványokkal ellátott monostornak díszes, nagy temploma lehetett, mivel három oltárát ismerjük, melyek becses ereklyékkel ékeskedtek. Fölszerelése valószínűleg megfelelt anyagi helyzetének. Gazdagságára pedig Magdolna asszony ajándékain kívül (aki birtokokon kívül ékszereket, készpénzt, oltárterítőt és szőnyegeket is adott a monostornak, illetve templomának) abból is következtethetünk, hogy a tulajdonában volt a nagy értékű, két kötetben ékes rajzok kíséretében leírt biblia.

A XVI. század közepétől a gyakori török betörések nyomán az apátság pusztulásnak indult, a szerzetesek elmenekültek. 1550-ben még ismert István és Ambrus nevű plébános, de 1554-ben plébániája már üres. A Tolnai Máté főapát által elrendelt 1558-as egyházlátogatás során a vizitátorok igen elhagyatott állapotban találják a kolostort.

A területet Mátyás ajándékaként Kinizsi Pál birtokolta egy időben, majd Bakócz Tamás esztergomi érsek. Az ő halála után pedig Erdődyek szerezték meg. A török veszedelem idején több másik monostorhoz hasonlóan ezt is erődítették. Ez az Erdődy családhoz köthető. A monostor területét paliszáddal vették körbe illetve árkokkal-sáncokkal. Tőlük a Zrínyi család foglalta el és az csak Zrínyi Miklós halála után került vissza eredeti tulajdonosához. Szigetvár ostromakor Zrínyi Miklós a falu határában, a Vársűrűn állt palánkvárba menekítette a családját, ennek emlékét park és kopjafa őrzi.

Romjait a szomszédos Botfán, a Hűvös-Erdődy kastély építésekor hasznosítják. A falu is csaknem elnéptelenedett. A híveket a zalaháshágyi pap látta el. A rendház templomával együtt a 16. században leégett, az 1600-as évek második felében pedig végleg elpusztult.

Fényes Elek Magyarország geographiai szótárában egy régi omladozott kolostort említ. Mára néhány apró emléken, pl. egy faragott kövön, és plébánia falában levő domborművön kívül semmi sem maradt, az apátságból.

Összeállította : Ifj. Fidrich Tibor

Forrás:

www.csatar.hu – Illetve Dr. Vándor László szóbeli kiegészítése