Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vaskapu-hegy (Vontató-hegy), vár

Kincsesbányától 1,5 km-re északkeletre, a fehérvárcsurgói víztározó déli sarkától délkeletre kb. 300-400 méterre, a tározóhoz vezető út nyugati oldalán az úttól kb. 100 méterre, a Vaskapu-hegytől délre lévő Vontató-hegy oldalában található a vár.

A 160 méter tszf. magasságban fekvő erősség ott létesült, ahol a hegyoldal egy kisebb teraszba megy át, melyet az északi, nyugati és déli oldalról egykor árok kerített. A keleti részen is elképzelhető, hogy volt valamikor árok, de itt ma már csak egy terasz látszik.

A keleti, északi és nyugati oldalon az árok belső peremén kőfal fut végig, a déli részen viszont ma már csak nyomokban látszik. A teraszrész kicsit távolabb található a faltól mintegy másfél méterrel mélyebben. A kerítőfal vastagsága a felszíni nyomok alapján kb. 70 cm. Az árokkal és terasszal körbefogott terület körülbelül 50 × 40 méteres, a kerítőfal által bezárt terület 30 × 40 méter.

A nyugati oldalon a kerítőfalból nyugati irányban egy ívesen kanyarodó, majd a kerítőfallal párhuzamosan déli irányba futó fal nyúlik ki. Itt valószínűsíthető a bejárat, ahol valamilyen kapuépítmény lehetett, vagy csak megerősítették a bejáratot még egy fallal.

A védett terület közepén találhatók egy ovális alakú torony maradványai. Falai oly mértékben elpusztultak, hogy a pontos falvastagság feltárás nélkül nem állapítható meg. A felszíni nyomok alapján kb. 1,40 m körüli lehet. Az ovális alakú torony észak – déli átmérője 11,5 méter, kelet – nyugati pedig 14 méter.

A vár területét napjainkban is erdő borítja. A várat a korábbi irodalomban nem említik. A Szent István Király Múzeum állandó régészeti kiállításán látható egy alaprajz a várról, de ennek készítője és készítésének ideje nem ismert. A vár felmérését és annak leírását Terei György végezte el 1997-ben. Terepbejárásai alkalmával az erdős területen a vár keltezéséhez felhasználható leletanyagot nem talált.

A vár tipológiai jegyei alapján és abból a tényből, hogy a domb aljában Árpád-kori falura utaló leletek kerültek elő, feltételezhető, hogy az erődítmény keltezése a 13. századra tehető. Nagysága, szerkezete, földrajzi elhelyezkedése, az említett településhez való viszonya ezt támasztja alá.

A vár építtetőjének és birtokosának személye teljesen ismeretlen. A környékről Csák-birtokokat ismerünk, tehát feltételezhető, hogy ez a vár is valamelyik ág kezén volt. A Csák nemzetség birtokai 1326-ban csere útján a királyhoz kerültek. A 14. században a vár elveszthette jelentőségét, funkcióját, hasonlóan mint sok ilyen típusú erődítmény ebben a korban.

Forrás:

Feld István – Mráv Zsolt – Nováki Gyula - Terei György – Sárközy Sebestyén:
Fejér megye várai az õskor tól a kuruc korig
Magyarország várainak topográfiája 3. kötet

Terei György: XII-XIV. századi várak Fejér megyében