Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Rezi - Aligvár

Nyugat-Magyarországon, a Keszthelyi-hegységben, az Országos Kék-túrából kiágazó kék romjelzésen, nagyjából Keszthely és Sümeg között félúton, találjuk a Szántói-medence fölé magasodó, három oldalról meredek, szakadékos letörések által határolt Meleg-hegyet. Szekérrel, lóval egyedül a déli oldal felől lehetett megközelíteni. A kiválóan védhető félszigetszerűen elkülönült hegy északnyu­gati gerincén három, különböző korú védmű maradványai figyelhető meg: a Cservárnak nevezett őskori sáncvár, a Rezi várként ismert középkori kővár és ennek elő védműveiként, részben az őskori sáncvár párkányára ráépített Aligvár sáncai, árkai, (és talán palánkja).

A Cservár sáncát 1979-ben Dénes József járta be, a sáncokról vázlatrajzot készített.

A középkori vár kapuja előtti ároktól délkeletre, 30-35 méterre, a hagyás-fákkal benőtt tisztás peremén, jól látható a hajdani művelt te­rület határa. Ez alatt szintben 2,5 méterrel lejjebb indul az őskori sánc 1,5 méter széles terasza. A dél-délkeleti irányba haladó párkány 15 méter után kiszélese­dik, és az oldalgerincet körbeölelve a letörésénél megszakad. Majd 8 méterrel lejjebb szintén előtűnik. (A régi illemhely fabódéja 2014-ben még a sánc párkányán állt.) Innen a párkány déli irányba lefelé halad. 12 méter után, már jól látható belső ma­gassággal jobbra-balra kanyarogva a szintvonalat követve halad nagyjából déli irányba – feltételezésem szerint itt kezdődik az őskori sáncvár párkányára épült Aligvár sáncrendszere.

A gerinc összekeskenyedése előtt pár méterrel a sáncot északnyugat – délkeleti irányban keresztezi az erdei nyiladék, majd a sánc (látszólag) kétfelé válik. Úgy gondolom, hogy a jobbra, nyugati irányba haladó földhányás nem tartozik az őskori sánc­hoz. Mind formájában, mind kialakításában elüt attól. Ez feltehetően szintén az Aligvár erődítéseinek része.

http://www.turatars.com/